III. Kónsztantinosz bizánci császár
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a III. Kónsztantinosz bizánci császár témát, amely téma minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette. A történelemben betöltött jelentőségétől a mai relevanciájáig a III. Kónsztantinosz bizánci császár kutatók, akadémikusok és rajongók érdeklődésének és kutatásának tárgya volt. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a III. Kónsztantinosz bizánci császár-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. Azzal a szándékkal, hogy teljes és részletes áttekintést nyújtson a III. Kónsztantinosz bizánci császár-ről, ez a cikk annak számos aspektusába fog beleásni, széles és gazdagító perspektívát kínálva valódi jelentésének és hatókörének megértéséhez.
| III. Kónsztantinosz | |
| Hérakleiosz Neosz Kónsztantinosz (Heraclius Novus Constantinus) | |
 | |
| Hérakleiosz és fia, III. Konstantin egy Karthágóban vert aranypénzen | |
| Bizánci császár | |
| Uralkodási ideje | |
| 641. február 11. – május 24. | |
| Elődje | Hérakleiosz |
| Utódja | Hérakleónasz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Heraclian dynasty |
| Született | 612. május 3. |
| Elhunyt | 641. május 24. (29 évesen) Khalkédón |
| Édesapja | Hérakleiosz |
| Édesanyja | Eudokia |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Gregoria |
| Gyermekei | II. Kónsztasz Theodosziosz Manyah |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Kónsztantinosz, magyarosan Konstantin (görögül: Κωνσταντίνος Γ', latinul: Constantinus, 612. május 3. – Khalkédón, 641. május 24.) a Bizánci Birodalom császára néhány hónapig 641-ben. Hérakleiosz és első felesége, Fabia Eudokia fia volt, aki féltestvére, Hérakleónasz társuralkodójaként lépett trónra.
Élete
612-ben született, és 613-ban nyilvánították apja társuralkodójává. Mostohaanyja, Martina manőverezésének köszönhetően 638-ban Kónsztantinosz féltestvére, a 13 évvel fiatalabb Hérakleónasz is baszileuszi címben részesítették, azaz újabb társcsászárral bővült az uralkodói kör. Hérakleiosz végrendeletében mindkét fiára és Martinára, mint „anyjukra és császárnőjükre” hagyta a trónt.
Kónsztantinosz és Hérakleónasz kikiáltása nem ütközött akadályokba, a gyűlölt Martina azonban a konstantinápolyi nép nyomására kénytelen volt lemondani trónigényéről. A háttérben azonban folytatódott a hatalmi harc, bár Konstantin nagyobb és erősebb pártja számításait keresztülhúzta a fiatal császár súlyos betegsége (valószínűleg tuberkulózisa), amely uralkodása harmadik hónapjában végzett vele. Egyetlen döntése ismeretes csak, miszerint szakít a monothelétizmus egyházpolitikájával, mivel az alkalmatlannak bizonyult az ortodoxok és monofiziták megbékítésére.
Feleségétől, Gregoriától, Nikétasz lányától két fia született: Kónsztasz, akit még halála évében megkoronáztak, és Theodosziosz.
Külső hivatkozások
- Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-383-6
| Előző uralkodó: Hérakleiosz |
|
Következő uralkodó: Hérakleónasz |
