XI. Kónsztantinosz bizánci császár

Ebben a cikkben elmélyülünk a XI. Kónsztantinosz bizánci császár lenyűgöző világában, feltárva eredetét, alkalmazásait és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Felfedezésétől egészen innovatív felhasználási módjaiig a XI. Kónsztantinosz bizánci császár számos szakértő és rajongó érdeklődését keltette fel, vitákat váltott ki és gondolatokat váltott ki a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Ezen a vonalon részletesen elemezzük a XI. Kónsztantinosz bizánci császár körül létező különféle perspektívákat, valamint azt, hogy ez a jelenség milyen lehetséges következményekkel járhat a mindennapi életünkben. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy felfedezőútban, amely meglepő aspektusokat tár fel a XI. Kónsztantinosz bizánci császár-ről, és felkéri Önt, hogy gondolkodjon el a kortárs világban betöltött fontosságáról.

XI. Kónsztantinosz

Bizánci császár
Uralkodási ideje
1448. október 31. 1453. május 29.
KoronázásaMisztrász
1449. január 6.
ElődjeVIII. Ióannész
Utódjanem volt
Életrajzi adatok
UralkodóházPalaiologosz-ház
Született1405. február 8.
Konstantinápoly
Elhunyt1453. május 29. (48 évesen)
Konstantinápoly
ÉdesapjaII. Manuél bizánci császár
ÉdesanyjaHelena Dragaš
Testvére(i)
HázastársaMaddalena
Katalin
XI. Kónsztantinosz aláírása
XI. Kónsztantinosz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz XI. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

XI. (Boldog) Kónsztantinosz, olykor XII. Kónsztantinosz, magyarosan XI. Konstantin (görögül: Κωνσταντίνος ΙΑ' Δραγάσης Παλαιολόγος, (Konstantinápoly, 1404. február 9. vagy 1405. február 8.Konstantinápoly, 1453. május 29.) az utolsó bizánci császár (1449–1453).

Élete

Kónsztantinosz II. Manuél és Jelena Dragaš szerb hercegnő nyolcadik gyermeke volt a tízből. Gyermekkorát Konstantinápolyban, szülői felügyelet alatt töltötte. 1443-ban Morea deszpotésze (azaz a Peloponnészoszi-félsziget helytartója) lett. Kétszer nősült: először az epiruszi olasz despota lányát, majd annak hirtelen halála után Leszbosz genovai urának gyermekét vette feleségül, azonban ő is meghalt, mielőtt gyermeket szülhetett volna férjének.

Amikor meghalt VIII. Ióannész, trónviszály robbant ki Kónsztantinosz és öccse, Démétriosz között, amelynek eldöntésére II. Murád szultánt kérték fel. Ő 1449-ben Konstantint tette a trónra, aki a bizánci–török kapcsolatok javítása érdekében megpróbálta feleségül venni távoli rokonát, II. Murád özvegyét, de nem járt sikerrel, mert az új szultán, a Hódító melléknévvel felruházott II. Mohamed el akarta foglalni Konstantinápolyt. A császár minden eszközt megragadott, hogy valamiféle katonai segítséget kapjon, ennek érdekében még a katolikus és ortodox egyházak egyesülését is kimondta 1452-ben. Ezzel azonban maga ellen hangolta alattvalóinak többségét. Miniszterét és hadvezérét, Lukasz Notarasz nagyherceget is veszélyesen eltávolította önmagától.

Az ostrom megkezdése előtt II. Mohamed szultán felajánlotta Kónsztantinosznak, hogy zavartalanul uralkodhat Moreában, ő azonban a hősi halált választotta. Az ostrom ellen, a falakon harcolva érte a halál. A győztes törökök napokig lándzsára tűzve hordozták levágott fejét. Később méltó temetést kapott. Egyes ortodoxok szentként tisztelik, noha hivatalosan nem avatták azzá. (Bővebben lásd: Konstantinápoly eleste.)

Bár Konstantinápoly elestével a Bizánci Birodalom megszűnt, a Kr. e. 753-ban alapított Római Birodalom nem ekkor tűnt el végleg. A moreai Münsztra városát és környékét Konstantin fivére, Tamás 1460-ig tartotta, míg a negyedik keresztes hadjárat óta létező Trapezunti Császárságot 1461-ben foglalták el az oszmánok.

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  2. Attól függően, hogy császárnak tekintik-e a megválasztott (XI.) Kónsztantinosz Laszkariszt († 1205).

Források


Előző uralkodó:
VIII. Ióannész
Bizánci császár
14481453
A Palaiologoszok címere
Következő uralkodó:
nem volt