Ingusföld

A mai világban a Ingusföld egyre nagyobb érdeklődést és vitathatatlan jelentőségű téma. A technológia és a globalizáció előrehaladtával a Ingusföld a vita fókuszpontjává vált különböző területeken, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a társadalomig. A Ingusföld még személyes szinten is egyre nagyobb érdeklődést váltott ki, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása miatt, akár a körülöttünk lévő világ észlelésére gyakorolt ​​hatása miatt. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú a Ingusföld jelentésének és következményeinek teljes feltárása, valamint különféle oldalainak és dimenzióinak vizsgálata. Ebben a cikkben elmélyülünk a Ingusföld lenyűgöző világában, elemezve annak jelentőségét és mai hatását.

Ingus Köztársaság (ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk)
Az Elnöki Palota Magaszban
Az Elnöki Palota Magaszban
Ingus Köztársaság címere
Ingus Köztársaság címere
Ingus Köztársaság zászlaja
Ingus Köztársaság zászlaja
Himnusz: Ingusföld himnusza
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetÉszak-kaukázusi szövetségi körzet
SzékhelyMagasz
Vezető (glava)Mahmud-Ali Kalimatov
Hivatalos nyelvorosz, ingus
Népesség
Teljes népesség515 564 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség137 fő/km²
Etnikai csoportokingus, csecsen, orosz, ukrán
Földrajzi adatok
Terület
Összterület3500 km²
IdőzónaUTC+4
Elhelyezkedése
Ingus Köztársaság (Oroszország)
Ingus Köztársaság
Ingus Köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 12′, k. h. 44° 58′Koordináták: é. sz. 43° 12′, k. h. 44° 58′
Ingus Köztársaság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ingus Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Ingus Köztársaság (ingus nyelven: ГӀалгӀай Мохк, Ğalğaj Moxk) Oroszország autonóm köztársasága, nevét az őshonos ingus népcsoportról kapta. Az Észak-kaukázusi régióban található, fővárosa Magasz. Ingusföld Oroszország egyik legszegényebb régiója, melyet ráadásul folyamatos konfliktusok is terhelnek az orosz-csecsen harcok következtében.

Fekvése és domborzata

Ingusföld Oroszország délnyugati részén, Csecsenföld, Észak-Oszétia és Grúzia között terül el.

Területén a Kaukázus északi vonulatai és Kaszpi-mélyföld déli területei helyezkednek el.

Ingusföld kontinentális éghajlatú, az éves átlagos középhőmérséklet +10 °C (januárban átlag -10 °C, júliusban 21 °C). Az átlagos csapadék mennyiség 450–65 mm.

Folyói: Szunzsa, Assza, Armhi, Fartangoj.

Történelme

1992. június 4-én alakult, amikor kettévált a korábbi Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.

Népesség

A terület lakossága 2010-ben 412 997 fő volt, melynek nagy részét (94,1%) az északkelet-kaukázusi nyelvet beszélő ingus nép teszi ki. Legnagyobb kisebbség a csecsen (4,6%), ezt követi az orosz (0,8%) és az ukrán (0,5%).

A 2002-es népszámláláson mért 467 294 főhöz képest jelentős csökkenést regisztráltak 2010-ben. A városi lakosság aránya 42,5%-ról 38,3%-ra csökkent.

Települések

Ingusföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város és 118 falusi település található, azonban az utóbbiak többsége, szám szerint 74 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Ingusföldön 38% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Ingusföldön található Oroszország legnépesebb falusi települése, Ordzsonyikidzevszkaja, mely 61 598 lakosával az egész világon is a legnagyobbak közé tartozik. Összesen 20 falu népessége éri el a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 57%-a számára nyújtanak otthont, így ezek a nagy- és óriásfalvak határozzák meg a településhálózatot.

Ingusföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok

Ingusföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 4 járásra oszlik, és mind a 4 város köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 4 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a városok a járásoktól független városi körzetet alkotnak, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 37 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Gazdaság

Látnivalók

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Az Assza és az Armhi folyók vidéke, Dzsejrah–Assza történeti-kulturális komplexum néven, 1996 óta szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

Kultúra

Gasztranómia

A legismertebb ingus fogás a csapilg vagy csapilgus, egy a palacsintára küllemre nagyon hasonló tésztás étel, amelyet burgonyával vagy sajttal töltenek meg. A gasztronómia sok hasonlóságot mutat a csecsen konyhával is, mivel erre is közkedvelt egy másik töltelékes tésztaféleség, a hingals, ami Csecsenföldön is éppolyan népszerű. A harmadik nemzeti eledele az ingusoknak a hotor, amely három réteg tésztából áll és darálthússal, kaporral, vékonyra vágott hagymával, valamint korianderrel töltik meg.

Politika

Ingusföld élén a köztársaság vezetője áll (oroszul: glava).

  • Junusz-Bek Bamatgirejevics Jevkurov (vezérőrnagy): 2008. október 30-tól a köztársasági elnök feladatait ideiglenesen ellátó megbízottként működött. (Elődje Murat Jazikov volt).
2013. szeptember 8-án választották meg Ingusföld vezetőjének – a köztársasági elnök funkció ui. megszűnt. 2018. szeptember 9-én Ingusföld parlamentje másodszor is megválasztotta a tisztségre.
Hivatali idejének lejárta előtt, 2019. június 25-én bejelentette lemondási szándékát. A következő napon Putyin elnök elfogadta lemondását.
  • Mahmud-Ali Kalimatov: 2019. június 26-ától Putyin elnök rendeletével a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízott.

Ingusföld a művészetekben

Jegyzetek

Források