_ A Altaj köztársaság kérdése olyan probléma, amely felkeltette az akadémikusok, tudósok és rajongók figyelmét. A Altaj köztársaság régóta vita és tanulmányozás tárgya, és jelentősége meghaladta a különböző tudományágakat. Az évek során látható volt, hogy a Altaj köztársaság hogyan fejlődött, és hogyan alkalmazkodott a társadalom és a technológia változásaihoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Altaj köztársaság gyökereit és mai hatását, valamint a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket.
Altaj köztársaság (Республика Алтай) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Szibériai szövetségi körzet | ||
Székhely | Gorno-Altajszk | ||
Járás | 10 | ||
Városi körzet | 1 | ||
Alapítás | 1922. július 1. | ||
Köztársaság vezetője | Oleg Leonyidovics Horohorgyin | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 220 934 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 2,23 fő/km² | ||
Etnikai csoportok | oroszok, altajok, kazakok, kumundiak | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 92 600 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 55′, k. h. 86° 55′Koordináták: é. sz. 50° 55′, k. h. 86° 55′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Altaj köztársaság témájú médiaállományokat. |
Az Altaj köztársaság vagy Altaj-hegyvidék (oroszul Республика Алтай), az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Gorno-Altajszk. 2010-ben népessége 206 168 fő volt. Területe 92 600 km².
Az altájok saját közigazgatási egysége 1922. június 1-jén Ojrat autonóm terület néven jött létre az Altaji kormányzóság egy részéből, székhelye az akkor Ulala nevű Gorno-Altajszk volt. A terület nevét 1932-ben Ojrot autonóm területre változtatták, székhelye új neve pedig Ojrot-Tura lett. 1948-ban ismét megváltoztatták mind a terület, mind a székhely nevét: az előbbié Altaj-hegyvidéki autonóm terület lett, az utóbbié Gorno-Altajszk, amit tulajdonképpen a terület új nevéből képeztek.
Az egykori Ojrat, Ojrot majd Altaj-hegyvidéki autonóm terület 1925-től az akkor létrehozott Szibériai határterülethez tartozott, ennek felosztása után 1930-tól a Nyugat-szibériai, 1937-től pedig az ennek egy részéből létrejött Altaji határterülethez. 1991-ben a terület neve ismét változott és köztársasági rangot is kapott, attól kezdve neve Altaj köztársaság és az Oroszországi Föderáció önálló alanya.
Nemzetiségek | 1926 | 1939 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 2002 | 2010 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
altajok | 42 213 (42,4%) | 39 285 (24,2%) | 38 019 (24,2%) | 46 750 (27,8%) | 50 203 (29,2%) | 59 130 (31%) | 68 027 (33,6%) | 69 963 (34,5%) |
oroszok | 51 813 (52%) | 114 209 (70,4%) | 109 661 (69,8%) | 110 442 (65,6%) | 108 795 (63,2%) | 115 188 (60,4%) | 116 510 (57,5%) | 114 802 (56,6%) |
kazakok | 2 326 (2,3%) | 4 280 (2,6%) | 4 745 (3%) | 7 170 (4,3%) | 8 677 (5%) | 10 692 (5,6%) | 12 108 (6%) | 12 524 (6,2%) |
Az altajok száma a különböző kisebb altaj népcsoportokkal együtt (telengitek, tubalárok, cselkánok, kumundiak, sórok) kerül kimutatásra.
Altaj-hegyvidék területén (a 2010. évi népszámláláskor) egyetlen város található, a főváros, Gorno-Altajszk, a falusi települések száma pedig 245 melyek közül 8 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 28% a városi (vagyis a Gorno-Altajszkban élő) népesség aránya, ez az érték rendkívül alacsony Oroszország más régióival összehasonlítva. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 16 ezer főt, és összesen 10-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 29%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Altaj-hegyvidék városa és legnépesebb falvai a következők (2010. évi népességükkel):
Altaj-hegyvidék (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10, a székhelyükről elnevezett járásra oszlik, ezen kívül Gorno-Altajszk városa köztársasági alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Gorno-Altajszk a járásoktól független városi körzetet alkot, ami egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket, a járások területén pedig összesen 92 falusi község található.
A járások és székhelyeik:
A köztársaság vezetője (oroszul: (glava):