A mai világban a Oroszországi Vasutak példátlan jelentőségre tett szert. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Oroszországi Vasutak vitathatatlan jelentőségű témává vált. A Oroszországi Vasutak eredetétől a mai hatásig kiterjedt vitákat váltott ki, és felkeltette a szakértők érdeklődését a különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Oroszországi Vasutak-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Gazdasági vonatkozásaitól a mai társadalomban betöltött szerepéig a Oroszországi Vasutak a kutatók, az akadémikusok és a kíváncsiak érdeklődésének témája lett. Ezeken az oldalakon végiggondoljuk a Oroszországi Vasutak fontosságát és a jelenkori világban rejlő következményeit.
Oroszországi Vasutak Российские железные дороги | |
Típus | nyílt részvénytársaság |
Jogelőd | Soviet Railways |
Alapítva | 2003. október 1. |
Székhely | Oroszország, Moszkva |
Vezetők | Gennagyij Fagyejev, az igazgatótanács elnöke Oleg Belozjorov, vezérigazgató és az igazgatótanács tagja |
Iparág | vasúti szállítás |
Tulajdonos | Oroszország kormánya |
Forma | nyilvánosan működő részvénytársaság |
Árbevétel | 748 milliárd rubel (2005) |
Alkalmazottak száma | kb. 1,2 millió fő |
Anyavállalata | Oroszország kormánya |
Leányvállalatai |
|
Az Oroszországi Vasutak Российские железные дороги weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszországi Vasutak Российские железные дороги témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Oroszországi Vasutak (oroszul: Российские железные дороги), rövidítve RZSD (РЖД) 2003-ban alapított orosz részvénytársaság, Oroszország vasúthálózatának üzemeltetője. A részvények teljes egészében állami tulajdonban vannak. Az RZSD a világ legnagyobb árufuvarozó vállalata. Központja Moszkvában található.
Az első vasút Oroszországban Szentpétervár és Carszkoje Szelo között nyílt meg 1837-ben.
Az RZSD gördülőállományához tartozik:
A jövőben mintegy 270 000 tehervagon lesz az RZSD tulajdonában.
2009-ben a gazdasági válság hatására az oroszországi vasúti szállítások is csökkentek: a legveszteségesebb, -33%-os január után év közben már csak -12% körül jár az eredmény, éves szintre vetítve -21%-kal rosszabb a teljesítmény a 2008-ashoz képest.
Elnök:
Miután az elnöki funkciót eltörölték:
Az RZSD vonalainak hossza 87 400 km széles nyomtávú (1520 mm) vasútvonal, ebből 18 800 km 3000 V egyenárammal, 22 000 km pedig 25 kV 50 Hz váltakozó árammal villamosított. További 30 km keskeny nyomtávú, nem villamosított pálya is található a hálózatban.
Az RZSD hálózata 16 körzetre van osztva:
A távolsági vonatoknál a legalacsonyabb kocsiosztályt, a plackart támogatja az állam, a kupe körülbelül nullszaldós, a lux és a VIP nyereséges. A helyi-elővárosi jegyárak támogatottak, viszont egyrészt ezt az önkormányzatok finanszírozzák és nem az állam. Területi vasutanként azonban nagy a különbség: Moszkva környékén majdnem háromszoros a jegyár pl. egy urálihoz képest. Márpedig az elővárosi vasúti utasok nagyobb része Moszkva környékén képződik és Szentpétervár környékén, tehát a drágábbat fizeti, aminek kisebb a támogatás-tartalma. Az emelt komfortfokozatú, rövidtávú expresszek (kb. InterCity kategória) tarifában is emeltek, kisebb támogatás-tartalommal. A kedvezményes utazásra jogosultak jegyeivel a személyszállító vasúttársaságok elszámolnak azzal a szervezettel, aki a kedvezményt biztosítja. A vasúti dolgozó sem utazhat jegy nélkül sehol, még egy helyi vonaton is meg kell váltania a 0 rubeles jegyet, amit a kalauz egy erre szolgáló, a dolgozó által kitöltött szelvény ellenében ad ki. A szelvényen szerepel a viszonylat és az időpont, ami alapján utólag bárki számonkérhető, milyen szolgálati célból kellett utaznia és igénybe vennie a kedvezményt.