Sargasso-tenger
Abban a bonyolult és sokszínű világban, amelyben élünk, a Sargasso-tenger olyan témát képvisel, amely nagy jelentőséggel bír és széles közönség számára érdekes. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Sargasso-tenger különböző aspektusait és perspektíváit, a történelmi eredetétől a mai hatásig. Ezeken az oldalakon végig fogjuk ásni a Sargasso-tenger számos aspektusát, elemezve annak társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásait. A multidiszciplináris megközelítés révén ez a cikk átfogó és gazdagító látásmódot kíván kínálni a Sargasso-tenger-ről, és arra kéri az olvasókat, hogy reflektáljanak és megkérdőjelezzék saját előítéleteiket ezzel a lenyűgöző témával kapcsolatban.
| Sargasso-tenger | |
| Hely | Észak-Atlanti-óceán |
| Hosszúság | 3200 km |
| Szélesség | 1100 km |
| Felszíni terület | 3 000 000 km2 |
| Átlagos mélység | 5000 m |
| Elhelyezkedése | |
 Sargasso-tenger
Pozíció az Atlanti-óceán térképén
| |
 é. sz. 28° 20′ 08″, ny. h. 66° 10′ 30″Koordináták: é. sz. 28° 20′ 08″, ny. h. 66° 10′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sargasso-tenger témájú médiaállományokat. | |
A Sargasso-tenger az Észak-Atlanti-óceán közepén helyezkedik el, körülvéve óceáni áramlatokkal. Három ellentétes irányú áramlás (Golf-áramlat, Egyenlítői-áramlat és az Antilla-áramlat) miatt az óramutató járásával azonos irányba forog. Területe körülbelül 3 millió négyzetkilométer, 1100 km széles és 3200 km hosszú. A víz alatti látótávolság akár 61 m. Az egyetlen tenger a világon, aminek nincs partja. Átlagos mélysége kb. 5000 méter. A víz hőfoka a felszínen a tengerekhez képest igen magas, hőmérséklete 18-28 C˚ között változik.
Története
Portugál hajósok fedezték fel ezt a területet a 15. században. Nevét a sargassum nevű algáról kapta, ami nagy mennyiségben található meg itt. A nyugodt, csendes körülmények miatt régen a hajók sokszor heteket, hónapokat vesztegeltek, mire tovább tudtak haladni. Kolumbusz Kristóf mikor áthajózott, a felszíni gazdag növényzet miatt optimistán azt gondolta, közel van a szárazföld.
A Bermuda-háromszög szomszédsága miatt a legfurcsább és leghírhedtebb tengernek tartják a Földön.
Ökológiája
A felszíni áramlatok nagy koncentrációban halmoznak itt fel biológiailag nem lebomló hulladékot, általában ami ide bekerül, az kis eséllyel kerül ki innen.
A legújabb vizsgálatok arra következtetnek, hogy az itt lévő sargassum őshonossá vált a területen. A Sargassum nemzetségbe tartozó különféle moszatok telepei többszörösen elágaznak, tömegük kb 1,7 t/km2. Egyfajta furcsa moszaterdő ez, ami több száz kilométer távolságra van a legközelebbi szárazföldtől. Ez a hatalmas egybefüggő lebegő hínár (sargassum), egyedülálló ökoszisztéma a földön. Az óceánok sivatagának is nevezik, mert a melegebb vízhőmérséklet és szélcsend ellenére a hínárt leszámítva viszonylag gyér az élővilág.
Bár az Atlanti-óceán planktonjainak egyharmada erről a területről kerül ki, hiányoznak azok a tápanyagok, amik vonzanák a kereskedelmileg értékes halakat. Jelentősebb mennyiségben találhatóak rákok és polipok. Itt van az angolnák ívási helye is.
Források
- http://www.bermuda-triangle.org/html/sargasso_sea.html
- http://didyouknow.org/sargasso/
- https://web.archive.org/web/20100211132849/http://www.essortment.com/all/sargassoseawid_ramo.htm
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sargasso Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
