Kelet-kínai-tenger
Ebben a cikkben a Kelet-kínai-tenger témáját egy egyedi és újszerű szemszögből vizsgáljuk. A Kelet-kínai-tenger olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette az elmúlt években, és ezen az íráson keresztül javasoljuk ennek alapos elemzését. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, a lehetséges jövőbeli következményeken keresztül egy kimerítő elemzésbe fogunk belemerülni, amely a Kelet-kínai-tenger összes lényeges aspektusára kíván rávilágítani. Ennek érdekében a terület szakértőivel együttműködünk, valamint olyan emberek tanúvallomásaival, akik közelről tapasztalták a Kelet-kínai-tenger hatását életükben. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a cikk teljes és gazdagító képet ad egy olyan témáról, amely ma is vitát és érdeklődést vált ki.
| Kelet-kínai-tenger | |
 | |
| Országok |  Japán,  Kína,  Dél-Korea,  Tajvan |
| Hely | Csendes-óceán |
| Felszíni terület | 1 250 000 km2 |
| Legnagyobb mélység | 2717 m |
| Szigetek | Rjúkjú-szigetek |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 30°, k. h. 125°30.000000°N 125.000000°EKoordináták: é. sz. 30°, k. h. 125°30.000000°N 125.000000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-kínai-tenger témájú médiaállományokat. | |
A Kelet-kínai-tenger a Csendes-óceán peremtengereinek egyike a Sárga-tenger és a Japán-tenger, illetve a Dél-kínai-tenger között.
A déli részén, a Rjúkjú-szigetek mentén húzódó keskeny árokban legnagyobb mélysége 2717 m. Egyéb részein tipikus selftenger: az átlag 150 m mély selfből 30–40 m magas hátak emelkednek ki — amikor a tenger szintje alacsonyabb volt, ezek dombok voltak. Ugyancsak az egykori alacsonyabb tengerszintre utal, hogy a vízfelszín alatt sokáig követhetők a nagyobb folyók (Jangce, Huai) akkoriban bevágódott völgyei.
Északon széles kapuval kapcsolódik az ugyancsak self jellegű Sárga-tengerhez.
Források
- Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 480 p.
