Ma a Japán-tenger olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitákat vált ki a társadalomban. Különböző perspektívákból különböző érvek találhatók a Japán-tenger mellett és ellen, ami kiterjedt vitákhoz vezetett különböző területeken. Akár személyes, akár politikai, társadalmi vagy gazdasági szinten, a Japán-tenger-nek sikerült olyan releváns témaként pozícionálnia magát, amely megérdemli a mélyreható elemzést. Ebben a cikkben a Japán-tenger különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Japán-tenger | |
A Japán-tenger műholdképen | |
Országok | Észak-Korea, Dél-Korea, Oroszország, Japán |
Hely | Ázsia |
Felszíni terület | 1 043 824 km2 |
Átlagos mélység | 1752 m |
Legnagyobb mélység | 3699 m |
Települések | Niigata, Cshongdzsin, Pusan, Vlagyivosztok |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40°, k. h. 135°Koordináták: é. sz. 40°, k. h. 135° | |
A Japán-tenger térképe | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Japán-tenger témájú médiaállományokat. |
A Japán-tenger (japánul: 日本海) egy félig körülzárt tenger, amelyet nyugatról az ázsiai kontinens (Észak-Korea, Dél-Korea és Oroszország), keletről pedig Japán (Hokkaidó és Honsú szigetek) és Szahalin szigete határol. Dél-Koreában a hivatalos neve Keleti-tenger, Északon pedig Kelet-koreai-tenger néven ismerik. Délről a Koreai-szoros választja el a Sárga-tengertől, északon pedig a La Pérouse-szoros az Ohotszki-tengertől.