Urmia-tó
A mai világban a Urmia-tó olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Urmia-tó továbbra is nagyon fontos téma ma is. A Urmia-tó-ről sok mindent kutattak és írtak az évek során, és relevanciája cseppet sem csökkent. A Urmia-tó eredetétől a modern világban való megjelenéséig továbbra is tanulmányok és kutatások tárgya a különböző tudományágakban. Ebben a cikkben a Urmia-tó különböző aspektusait és a mai világban betöltött fontosságát vizsgáljuk meg.
| Urmia-tó | |
 | |
| Ország(ok) |  Irán |
| Vízgyűjtő terület | 50 000 km2 |
| Elsődleges források | Lista
|
| Hosszúság | 142 km |
| Szélesség | 54 km |
| Felszíni terület | 5775 km2 |
| Átlagos mélység | 6-15 m |
| Legnagyobb mélység | 16 m |
| Víztérfogat | 45 km3 |
| Tszf. magasság | 1300 m |
| Szigetek | 102 db. |
| Települések | Tebriz, Urmia |
| Elhelyezkedése | |
 Urmia-tó
Pozíció Irán térképén
| |
 é. sz. 37° 42′, k. h. 45° 19′Koordináták: é. sz. 37° 42′, k. h. 45° 19′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Urmia-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Urmia-tó (perzsa írással چیچست) egy sós vízű tó Irán északnyugati részén, Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsánban.
Leírása
A Kelet- és Nyugat Azerbajdzsán tartományok területén fekvő Urmia-tó Irán és egyben a Közel-Kelet legnagyobb, és a világ második legnagyobb sós tava. Az 1300 méter tengerszint feletti magasságban fekvő tó mélykék vizének felülete 5775 négyzetkilométer. Hosszúsága 142 km, szélessége 54 km, mélysége átlag 6-15 méter. A tónak 102 szigete van. A tó körül fekvő nagyobb települések: keleti partján Tebriz, míg a nyugati oldalon Urmia. Sótartalma 25%-os, ezért a tóban a halak nem élnek meg.
A tóba több kisebb-nagyobb folyó ömlik, melyek vízhozama egyre apad, ezért a tó mérete egyre kisebb.
Története
A tavat már Sztrabón, korának görög neveltetésű földrajztudósa is említette (i. e. 63 – i. sz. 14): „Van egy Spauta (Kapauta) nevű tava, melyen a kivirágzó só megsűrűsödik, ez viszketést és fájdalmat okoz. A fájdalomnak olaj a gyógyszere, a megszáradt ruhának pedig az édesvíz, ha valaki tudatlanságból mosás végett a tóba belemártotta” – írta.
A tavat valamikor Chaychast (perzsa nyelven چیچست) néven nevezték. Később az asszírok nevezték el Urmiának, a partján fekvő Urmia nevű városról.
A 20. század elején Reza Pahlavi iráni sah után a tavat és a partján fekvő várost is Rezaijeh-nek nevezték. 1979-ben az iszlám forradalom idején változott vissza a neve Urmia-tóra, és a város neve is ekkor lett Urmia.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lake Urmia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963-243-133-2
