A mai világban a Szkókó olyan témává vált, amely az emberek, vállalatok és szervezetek széles körében nagyon fontos és érdekes. A Szkókó megjelenése óta felkeltette a társadalom figyelmét, és végtelen vitákat, vitákat és elmélkedéseket váltott ki fontosságáról, hatásáról és fejlődéséről. Akár személyes, akár szakmai, társadalmi vagy kulturális szinten, a Szkókó-nek sikerült átlépnie a határokat, és mára kulcsfontosságú hivatkozási ponttá nőtte ki magát. Emiatt elengedhetetlen, hogy a Szkókó-hez kapcsolódó összes szempontot mélyrehatóan és részletesen elemezzük és kezeljük, hogy jobban megértsük mindennapi életünkben betöltött hatását és relevanciáját.
| Szkókó | |
| Közigazgatás | |
| Település | Pécs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
Szkókó Pécs egyik városrésze Bálics, Mandulás és Báránytető között.
Szkókó, Szkalka (skalka = szikla) nevű szláv származású emberről kapta nevét, akinek itt birtoka volt. A pécsi polgárok lajstromában 1695-ben előfordul Mattheus Skoko nevű polgár.[1] Madas József kutatásai alapján azt is meg lehet állapítani, hol lakott a Szkókó nevű család Pécsett a 18. század elején (a mai József utca 9-11.). A belvárosnak ezen a részén feltűnően sok horvát nyelvű (bosnyák) család élt. 1721-ben itt Makár János báró és ezredes iskolát alapított a horvátok részére. A pécsi Szkókó helynév a fenti adatok alapján tehát horvát nyelvű személy családnevét őrzi.[2]