Vasas (városrész)

Nem tévesztendő össze Somogy (városrész) (korábban Vasas I.) városrésszel.

Vasas
Vasasi Munkás Szent József római katolikus templom
Vasas címere
Közigazgatás
Település	Pécs
Irányítószám	7691
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Vasas Pozíció Pécs környéke térképén
é. sz. 46° 08′ 06″, k. h. 18° 19′ 28″46.135, 18.32444444444446.135000°N 18.324444°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 06″, k. h. 18° 19′ 28″46.135, 18.32444444444446.135000°N 18.324444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasas témájú médiaállományokat.

Vasas (németül Eisenau) Pécs egyik külső városrésze 1954 óta, Somogy és Hird között. A hely látványosságai közé tartozik a horgásztó, a víztorony és a labdarúgó stadion, melyben a megyei negyedosztályú Bányász Torna Club SE edz. A település szélén található a főleg szőlőtermesztésről ismert Kerékhegy.

Története

Vasas Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. 1554-ben 14, 1565-ben itt 16 adózót írtak össze.

A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a Pécs környéki kőszénbányászat bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna, újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét. Állítólag Vasason már 1766-ban bányásztak szenet. 1782-ben pécsváradiak is bekapcsolódtak a vasasi kőszén kitermelésébe és értékesítésébe. A vasasi kőszénbánya a 18. században a pesti egyetem alapítványi uradalmának pécsváradi jószágkormányzása alá tartozott. 1840-ben már 21 helyi polgárnak volt itt bányája (bányatelke). A 19. század közepén volt néhány nem magyar anyanyelvű lakosa is. 1870 körül kezdtek Vasason nagyobb számban letelepedni nem magyar (főleg német) nyelvű bányászok.

Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. 1976-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban.

Nevének eredete

Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett. Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében „tributarii ferri” néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét. Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlós (ma: Magyarsarlós) falu sarlókészítő mesterei végezték, a kovácsolás pedig a kazár-magyar tárkányok mellett főként a szláv „vasverők” feladata volt.

Címere

Vasas címerében egy leveles szőlőfürtöt tartó kar szerepel.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• L. Csépányi Katalin: Vasas névadó vasbányászata - Hetedhéthatár
• A település nem hivatalos honlapja^{[halott link]}
• A település havilapjának honlapja