A Univerzalizmus név az évek során érdeklődés és vita tárgya volt, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár egy adott területen való relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt. Mivel a Univerzalizmus iránti érdeklődés folyamatosan nő, elengedhetetlen, hogy megértsük annak fontosságát és szerepét az élet különböző területein. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Univerzalizmus-et, elemezve annak hatását, relevanciáját és azt, hogy hogyan formálta az általunk ismert világot. A Univerzalizmus eredetétől napjaink fejlődéséig jelentős szerepet játszott számos területen, és alapvető fontosságú, hogy különböző nézőpontokból megvizsgáljuk, hogy megértsük valódi hatókörét.
Az univerzalizmus olyan etikai világnézet, amely egyetemességet, valaminek az univerzális jellegét, voltát fejezi ki. Több vallásban az univerzalizmus azt a meggyőződést jelenti, hogy minden ember megmenthetővé válik, mindenki üdvözül.
Az univerzalizmus eszméje jelen van a kereszténységben, a judaizmusban, az iszlámban, a zoroasztrizmusban, a hinduizmusban és más vallásokban is. A kereszténységben az univerzalizmus első vitathatatlan forrásai Angliában a 17. században, a kontinentális Európában és Amerikában a 18. században jelentek meg.
Az a tan, hogy végül mindenki részesül az üdvösségben. Alapja az a meggyőződés, hogy a szeretet Istene nem róhat ki örökké tartó büntetést és az üdvösség nem teljes, ha bárki ki van rekesztve belőle.
A 18. században önálló mozgalom jött létre (főleg Észak-Amerikában). Itt az első univerzalista templomot 1779-ben alapította John Murray Gloucesterben (Massachusetts). Sok baptista lett univerzalista.
A univerzalizmusnak Hosea Ballou (1771–1852) Értekezés a kiengesztelésről (A treatise on Atonement) című műve adott lendületet. A mozgalom 1961-ben egyesült az unitáriusokkal, létrehozva az Unitárius Univerzalista Szövetséget.
A judaizmusban az univerzalizmus az egész emberiség számára egyetlen vallást igaznak és egyetemesnek nyilvánító nézet. Ellentéte a partikularizmus. A zsidó vallás univerzalista abban a tekintetben, hogy elismeri Isten abszolút fensőbbségét, és vallja, hogy a Messiásnak köszönhető megváltás az egész emberiségre kiterjed. Abban a tekintetben viszont partikularista, hogy kitüntetett jelentőséget tulajdonít az önálló entitásnak tekintett zsidó nép fennmaradásának.
↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások: Világvallások a-zs: Univerzalizmus. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2009. ISBN 9789630587082