Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal témáját, elemezve annak eredetét, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását és a lehetséges jövőbeli perspektívákat. A Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal egy olyan téma, amely az emberek széles köre számára nagyon fontos és érdekes, mivel a történelemtől a technológiáig, a kultúrán és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatáson keresztül számos szempontot ölel fel. A cikkben igyekszünk egy teljes és részletes elképzelést kínálni a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk olvasóink tudását, és teret teremtsünk ennek a lenyűgöző témának a elmélkedésére.
A Balaton nyugati részén fekvő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal a MÁV 26-os számú vonala. Régebben az alsó szakaszát, a Balatonszentgyörgy–Tapolca részt 30b-nek számozták. Az egyvágányú vasútvonal Keszthelyig fővonalnak minősül, illetve eddig van villamosítva. A villamosítás ellenére elavultak a biztosítóberendezések.
Története
A Keszthelyvidéki HÉV társaság által épített vasútvonal a Déli Vasúttársaság Buda(pest)–Nagykanizsa–Csáktornya vasútvonalának a (jelenleg a MÁV 30-as számú Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonala) Balatonszentgyörgy állomásától indult. A Balaton akkori legnagyobb városáig, Keszthelyig tartó 9,7 km hosszú vonalat 1888. szeptember 27-én nyitották meg. A vasútvonal felépítményét 20 kg/fm tömegű, „n” jelű sínekből építették, a legnagyobb, 50 m hosszú hídja a Zala folyó felett épült.
A társaság később, 1902-ben megkezdte a vonal bővítését. A Tapolcáig történő hosszabbítást 1903. július 7-én adták át a forgalomnak, így a vasútvonal hossza 35 km-re növekedett. A második vonalszakasz felépítményét már 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből építették, a régi szakaszon a felépítményt talpfa sűrítéssel megerősítették. Az újabb szakaszon 10 tonna, a régin 9 tonna tengelyterhelést engedélyeztek. A társaság vasútvonalát a Déli Vasút üzemeltette.
A vasút Tapolcán csatlakozott az 1891-ben átadott Tapolca–Ukk-vasútvonalhoz. 1909-ben pedig elkészült a MÁV észak-balatoni vasútja, amely szintén Tapolcáig tartott.
Közelmúlt
A vasútvonalon 1990-ben készült el a felsővezeték Balatonszentgyörgy és Keszthely állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon Balatonszentgyörgy és Türje között, valamint Nemesvita és Fenékpuszta megállóhelyet is bezárták.
Jövő
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. november 23. |
 |
A villamosítás folytatását tervezik Keszthely és Ukk között Balatoni Körvasútnak nevezett koncepcióban.
Járatok
A lista a 2020–2021-es menetrend adatait tartalmazza.
| Vonat | Útvonal |
|---|---|
| személyvonatok | |
| S34 | Budapest-Déli – Érd alsó – Székesfehérvár – Fonyód – Balatonszentgyörgy – Keszthely (csak nyári szezonban közlekedik) |
| IR Helikon | Győr – Pápa – Celldömölk – Tapolca – Keszthely – Fonyód – Kaposvár (– Pécs) |
| személy | Keszthely – Tapolca – Ukk (– Celldömölk) |
| személy | Keszthely – Tapolca – Ukk – Celldömölk – Szombathely (csak nyári szezonban közlekedik) |
| személy | Tapolca – Keszthely (– Balatonszentgyörgy) |
| sebesvonatok | |
| 8601/8609 | Keszthely – Balatonszentgyörgy – Fonyód – Székesfehérvár – Gárdony – Budapest-Déli (csak Budapest felé) |
| 18608 DÉLI PARTI | Budapest-Déli – Érd alsó – Székesfehérvár – Fonyód – Balatonszentgyörgy – Keszthely (csak Keszthely felé) (csak nyári szezonban közlekedik) |
| 19706/19797 KÉK HULLÁM | Budapest-Déli – Székesfehérvár – Balatonfüred – Tapolca – Szombathely (csak nyári szezonban közlekedik) |
| gyorsvonatok | |
| 972-1978 | Balatonszentgyörgy – Keszthely – Tapolca – Celldömölk – Szombathely |
| InterCity | |
| IC 860-877 BALATON | Budapest-Déli – Székesfehérvár – Fonyód – Balatonszentgyörgy – Keszthely |
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. január 18.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. július 17.)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 85. és 238. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 166. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ 29-es: menetrendváltásig dolgoznak, utána jön még egy gázolajszagú nyár az északi parton - Indóház Online, 2021.03.24.
- ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/26_v.16-ig_es_ix.13-tol_20201213.pdf
- ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/26_v.17_-_vi.18-ig_es_viii.30_-_ix.12-ig_20201213.pdf
- ↑ https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/26_nyar_20201213.pdf
További információk
- A vonal állomásai Archiválva 2008. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben a www.vasutallomasok.hu honlapon
| Normál nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Keskeny nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
| Egyéb vasútvonalak | |||||||||
