Mesztegnyői Állami Erdei Vasút

Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
Mesztegnyő állomás C–50 típusú mozdonnyal
Általános adatok
Ország	Magyarország
Vármegye	Somogy vármegye
Tájegység	Boronka- mellék
Vasútvonalak	1 db
Vonalszám	311
Hasznosítása	személyszállítás, teherszállítás
Hossz	8,4 km
Üzemeltető	SEFAG Zrt.
Történelmi adatok
Építés	1925
Személyszállítás elindulása	1959 (rendszeres)
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760
Alagutak száma	0 db
Járművek
Vontatójárművek	C–50 db
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesztegnyői Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.

Útvonaldiagram

Jelmagyarázat 0 Mesztegnyő Gyóta-Búsvár Korábbi elágazás Soponya felé Búsvári rakodó Mélyéger 8,4 Felsőkak

A Mesztegnyői Állami Erdei Vasút korábbi menetrend alapján Mesztegnyő és Felsőkak között szállította az utasokat április elejétől november végéig a hétvégi napokon, illetve nyáron szerdai és pénteki napokon is. Jelenleg a vasúton ideiglenes üzemszünet van, a 2021-es személyszállítási szezon már nem kezdődött el (az üzemszünet előtti utolsó nap 2020. november 8-án volt, a menetrendben meghirdetett november 30. helyett).

Kisvasúti napja: május 1.

Környezete

A kisvasút a Dunántúli-dombság Belső-Somogynak nevezett részén található. Mesztegnyő települést elhagyva a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetben halad tovább, mely a Duna–Dráva Nemzeti Park területeihez tartozik. A kisvonat kitűnő lehetőséget nyújt az itt élő állatok megfigyelésére. Még a ritka fekete gólya és kárókatona is szemünk elé kerülhet.

Építése

A kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok. A mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállították vele a fűrészüzembe és az átrakodó állomásra, illetve a környék halastavainak szállítási feladatait látta el. A vasút 760 mm-es nyomtávolsággal, 7 kg/méteres sínekből épült. Kezdetben gőzvontatást alkalmaztak a kb. 6 km hosszúságú vonalon, mely Mesztegnyőt és Nagyhomokot kötötte össze.

Az államosítás után az erdészet lóvontatású vasútként használta tovább. 1958-ban az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt vágányokat felújították. A síneket 9 kg/folyóméteresre, a talpfákat betonaljakra cserélték. A felújítást követően dízelmozdonyokra bízták a terhek mozgatását. 1960-ban a vasúti pályát meghosszabbították Felsőkak településig. Ezek után kezdődhetett a kisvasúti személyszállítás. Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés (Libickozma településrésze) lakosainak ez jelentette az egyetlen közlekedési eszközt.

Az 1970-es évek végén a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt a legtöbb szárnyvonalat megszüntették. Megmaradt a Mesztegnyő-Felsőkak közötti 8,4 km-es fővonal. A soponyai 4 km-es szárnyvonal felszámolására 2010-ben került sor.

A kisvasút létfenntartását mára a turizmus vette át, de alkalmanként kis mennyiségben a kitermelt faanyag szállítása is bevételi forrást jelent a vasút számára, így a vasútüzem egyik, hazánk kevés kisvasútjai közül, melyeken még részben vagy egészben, de fennmaradt a teherszállítási funkció. A vonalon több, rakodásra szolgáló csonka vágány is található, míg a faanyag átrakodása tehergépjárműre, (régebben nagyvasútra) a Mesztegnyői végállomáson található fatelepen történt. A vasút járműveit 2010-ben felújították, 2013-ban Mesztegnyőn új, fedett kocsiszín épült. Ezekben az években a vasút megállóinak épületeit, esőbeállóit is környezetükbe illő megjelenéssel felújították.

Járműállomány

• C-50 típusú külső csapágyas dízelmozdonyok (E04 047, E04 048, D22 (utóbbi kiállítva))
• Motoros hajtány (1 db, pályaszám: 10)
• Házilag átépített Bak típusú zárt, fűthető személykocsi- pályaszám nélkül (1 db)
• Süttői eredetű zárt, két végén peronos, fűthető személykocsi (1 db)
• Balatonfenyvesi eredetű fedett nyári személykocsi fa burkolattal Ja kocsiból átépítve (2 db)
• Gemenci eredetű, hosszabb fedett nyári személykocsi, korszerűsítve (2 db)
• Munkásszállító zárt személykocsi (1 db)
• Ubn teherszállító csillekocsi, több magas oldalfalú kéttengelyes tolható kocsi és rönkszállító kocsik

Állomások és megállóhelyek

A menetidő percben van megadva.

Az indítóállomáson található az erdészet fűrészüzeme és a MÁV rakodó. A vasút az indulást követően 500 méteren keresztül követi az úgynevezett Kopári utat, majd otthagyva azt bekanyarodik a Birka-járásba, majd eléri a Busvári erdőt. Ezt követi a Derék-patak, majd a Busvári halastó. A figyelmes szemlélő láthatja a ritkaságnak számító fekete gólyákat vagy a halászsasokat. A fővonalon elhagyjuk a Szúnyogvárnak és a Répcehomoknak nevezett területet. A tavat elhagyva elhaladunk még a Nagyhomokon és a Mélygéren, miután megérkezünk a végállomásra.

Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén

• Mesztegnyői barokk templom
• Búsvári halastó
• Mély-égeri halastó
• Hajmás-lapi halastó

A kisvasút vonala Belső-Somogyban a Boronka-melléki Tájvédelmi körzeten vezet keresztül. Az erdőállomány az égeresektől a száraz homoki tölgyesekig változik. Útközben a Búsvári- és a Hajmáslapi-halastavat érinti, aminek érdekessége, hogy a vasúti töltés szeli ketté. Felsőkak végállomásról félórás sétával Kakpuszta szellemfaluján keresztül a lencseni halastó érhető el. Mesztegnyő a Balatontól 20 km-re fekszik, nevét 1332-ben említik először írásos emlékek. A terület a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Később a terület a Hunyadiak birtoka lett, akik cseh és horvát telepesekkel népesítették be. Szintén a Hunyadiakhoz fűződik a díszes barokk templom, melyet 1757-ben építtettek. A település turisztikai látnivalója – a kisvasút mellett- a minden évben megrendezésre kerülő Gólyafesztivál és a Rétessütő verseny.

További információk

• Somogyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaság (A kisvasút üzemeltetője)
• Egy rövid filmecske a vasútról
• Nosztalgia utazások

A Wikimédia Commons tartalmaz Mesztegnyői Állami Erdei Vasút témájú médiaállományokat.

Ez a vasúttal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!