Ebben a cikkben a Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal témáját különböző nézőpontokból közelítjük meg azzal a céllal, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a kérdésről. Feltárjuk eredetét, időbeli alakulását, jelentőségét ma és lehetséges következményeit a jövőre nézve. Különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig, beleértve a politikát és a gazdaságot is, megvizsgáljuk a hatását. Ezenkívül elemezzük a Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal-hez kapcsolódó szakértői véleményeket és az emberek tapasztalatait, hogy megvilágítsuk annak számos oldalát és kevésbé ismert vonatkozásait. Végső soron ez a cikk egy teljes útmutató lesz azok számára, akik érdeklődnek a Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal és annak minden vonzatának alapos megértésében.
Hetényegyháza–Kerekegyháza-
vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kerekegyháza egykori vasútállomása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 143 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 143 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 8,3 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az 1974-ben megszűnt és elbontott, 143-as számú Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal a Duna–Tisza közén, Kecskemét közelében feküdt.
A szárnyvonalként épült vasútvonalat a Kecskemét–Lajosmizsei HÉV társaság létesítette, a társaság Kecskemét és Lajosmizse közötti vasútvonalából Kisnyír állomáson (mai nevén Hetényegyháza állomás) ágazott ki. A 8,3 km hosszú szárnyvonalat a kecskemét–lajosmizsei vonallal egyidőben, 1905. február 6-án adták át a forgalomnak. A síkvidéki jellegű, kevés földmunkával készült vasútvonalat 9,0 m hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekkel építették, a síneket vágánymezőnként 13 db talpfára fektették, az ágyazatot bányakavicsból és homokból készítették. A vonal fennállása alatt a felépítményen komolyabb átépítés vagy síncsere nem történt. A szárnyvonalon a személyforgalmat a kezdetektől fogva motorkocsikkal szolgálták ki.
A vonal megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. Az utolsó vonat 1974. december 31-én közlekedett rajta.