Belváros (városrész, Pécs)

Ebben a cikkben a Belváros (városrész, Pécs)-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely a történelem során jelen volt, és továbbra is aktuális a mai társadalomban. A Belváros (városrész, Pécs) nagy érdeklődést és vitát váltott ki mind a tudományos körökben, mind a közvéleményben a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Az idő múlásával a Belváros (városrész, Pécs) olyan tanulmányok, kutatások és elmélkedések tárgya volt, amelyek hozzájárultak a témával kapcsolatos ismereteink bővítéséhez. Ebben az értelemben különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel fogunk foglalkozni, hogy jobban megértsük a Belváros (városrész, Pécs) fontosságát és jelentését ma.

Belváros
Pécs belvárosa légi felvételen
Pécs belvárosa légi felvételen
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Belváros (Pécs)
Belváros
Belváros
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 37″, k. h. 18° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 37″, k. h. 18° 13′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Belváros témájú médiaállományokat.

Pécs belvárosa a 14. századi fallal körülvett részt jelöli, ahol számos műemléki jelentőségű épület található, mint például az UNESCO által világörökségként besorolt ókeresztény sírkamrák, a Pécsi székesegyház (Négytornyos székesegyház vagy dóm), a Püspöki palota, a Barbakán, a dzsámi vagy a zsinagóga. Olyan fontos múzeumok találhatók itt, mint például a "múzeumutca" múzeumai (Amerigo Tot Múzeum, Reneszánsz Kőtár, Zsolnay Kerámia Kiállítás, Victor Vasarely Múzeum, Mecseki Bányászati Múzeum, Modern Magyar Képtár, Nemes Endre Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca”, Martyn Ferenc Múzeum), a Néprajzi Múzeum vagy a Csontváry Múzeum.

A belváros a színhelye Pécs számos kulturális rendezvényének is, mint a Pécsi Bordalfesztivál, Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál, Pécsi Szabadtéri Játékok vagy a Pécsi Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál.

Pécs központjában áll a Széchenyi tér, mely a város egyik legismertebb jelképe. Ennek tetején találhatjuk a dzsámit, melyet a török hódoltság idején építettek. Ide fut be a Király utca, a belváros egyik legismertebb sétálóutcája, melyen egykoron villamos haladt végig. 1864-ben nevezték el az utcát Király utcának, Király József tiszteletére, aki 1807-1825 között Pécs püspöke volt. 1945-ben lett Kossuth Lajos utca, napjainkban ismét Király utcának nevezik. A vendéglők utcára kitelepített asztalai, az utcai zenészek dallamai hangulatossá teszik a város sétálóutcáját.

Története

A Belváros Pécs térképén
Kilátás a Belvárosra az 1976-2016 között állt Pécsi magasházról

A római Sopianae a belváros délnyugati részén terült el, tőle északra volt a temető. A 14. században épített városfal tulajdonképpen a külső várfalként funkcionált, míg a püspökvárfal a belső várfalként. Ennek területe kb. 697 ezer m². Négy kapuval rendelkezett: Budai-, Siklósi-, Szigeti- és Vaskapu. A 15-16. században több helyen áttörték a várfalat, mert megnőtt a közlekedés, majd a 19. században a vár nagyobbik részét elbontották.

A belváros beépítettsége eleinte ritka volt, majd az évszázadok során egyre sűrűbb lett, továbbá emeletes házakat is emeltek. A 19. században a városrész városi jellegű volt, míg más városrészek laza, falusias szerkezetűek voltak.

Felújítások

A Széchenyi tér a dzsámi felől nézve
A felújított Jókai tér.
Kossuth Lajos szobra a róla elnevezett téren
Légifotó a Szent István térről (a székesegyháztól délre).

Széchenyi tér

A Széchenyi tér a pécsi belváros közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A középkorban a város piactere volt, itt állt a városháza és a plébániatemplom. Széchenyi nevét 1864 óta viseli, előtte a legkülönbözőbb elnevezései voltak: Fórum, Városi piacz, Főtér. A tér a város egyik központi elhelyezkedésű, emlékművekben gazdag, észak felé fokozatosan emelkedő tere, ahová sugárszerűen tizenkét utca torkollik. A tér főbb látványosságai a Gázi Kászim pasa dzsámija, a Városháza, a Megyeháza, a Nádor Szálló, a Zsolnay-kút, az Irgalmasrendi templom, a Szentháromság-szobor és Hunyadi János bronz lovasszobra. A teret a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt keretein belül felújították. Itt tartják minden év szeptemberében a Pécsi napok alkalmával a Szőlő és Bor Ünnepét, kirakodóvásárral, szüreti felvonulással és a híres pécsi, villányi és siklósi borok kóstolójával és itt állítják fel karácsonykor a város karácsonyfáját.

Jókai tér

2001-ben adták át az új Jókai téret, mely közel 100 milliós költséggel épült. Felavatták az Ezredéves Emlékművet, melynek építése egybeesett a tér díszburkolatának kialakításával. A tér domborzata lényegében nem változott, viszont az átépítés után a gépjárművek átmenő forgalma megszűnt. A korlátozott forgalom mellett a gyalogosok vehetik birtokukba a teret, ami azt jelenti, hogy a mostantól a Széchenyi tértől nyugatra is jelentős területet adtak vissza a Belvárosban a gyalog közlekedők számára. Millenniumi Emlékkút-szobor a burkolathoz simuló mészkőből készült. A szoborral azonos, és rárótt írás van rajta. A két darabból összeillesztett szobor hasadékából 30 cm széles, könnyen átléphető vízfolyás indul az esténként díszvilágítással ellátott medencébe.

Kossuth tér

2008. február 1-jén kezdődtek el a kétszintes, 270 autót befogadni képes mélygarázs munkálatai a Kossuth téren. A tér 2010. május 14-én került átadásra. Pécs önkormányzatának célja a belváros parkolási helyzetének javítása volt. Római kori falakat és sírokat is találtak az építkezés során a tér alatt, mely az építkezést hátráltatta. Az egyik legérdekesebb lelet egy freskótöredék, amelyen Priaposz, a szexualitás istene, vagy talán Fortuna, a szerencse istennője látható. Ezen kívül említésre méltó még egy oltárkő, egy sast formázó épület oromzatdísz és néhány hagymafejes fibula. Feltártak egy török kori pincét is a régészek. Az ásatási munkálatokat figyelő ásatási bizottság kötelezte a kivitelezőt arra, hogy nemcsak meg kell őriznie, hanem bemutathatóvá is kell tennie a pincét.

Szent István tér

A Szent István tér a belváros egyik idegenforgalmi központja, világörökségi terület és számos pécsi rendezvény színtere. A középkorban a Széchenyi tér mellett a város egyik piactere volt. A Szent István nevet 1990 óta viseli ismét. A tér főbb látványosságai az Ókeresztény sírkamrák, a térről jól látható Pécsi székesegyház, a Littke pezsgőgyár által életre hívott Pezsgőház, a tér közepén elhelyezkedő szökőkút és számos híresség szobra. Az ókeresztény temetői emlékegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában. A tér a város egyik központi elhelyezkedésű, emlékművekben gazdag, parkos tere a városfalon belül, a székesegyháztól délre. Itt rendezik meg minden évben a Sétatér fesztivált és a Pécsi napokat, és igénybe veszik számos más rendezvény kapcsán is.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 98. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. ↑ www.bama.hu, Átadták a Széchenyi teret - 2010. május 14.. . (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  3. ↑ www.bama.hu, 2009. december 19. - Felállították a karácsonyfát a Széchenyi téren. . (Hozzáférés: 2010. május 3.)
  4. ↑ www.ingatlanmagazin.com Nem halad a munka a pécsi Jókai téren, olvasva: 2009. június 23.. . (Hozzáférés: 2009. június 23.)
  5. ↑ www.epiteszforum.hu Jókai tér, Pécs - Ezredéves Emlékmű és térrekonstrukció, olvasva: 2009. június 23.
  6. ↑ www.bama.hu Építik a mélygarázst a Kossuth téren, olvasva: 2009. június 23.. . (Hozzáférés: 2009. június 23.)
  7. ↑ www.bama.hu Római kori falak, sírok a Kossuth tér alatt, olvasva: 2009. június 23.. . (Hozzáférés: 2009. június 23.)
  8. ↑ www.bama.hu Szexistennő a pécsi Kossuth téren, olvasva: 2009. június 23.. . (Hozzáférés: 2009. június 23.)
  9. ↑ www.bama.hu Török kori pince a Kossuth téren, olvasva: 2009. június 23.. . (Hozzáférés: 2009. június 23.)

További információk

Commons:Category:Pécs
A Wikimédia Commons tartalmaz Belváros (városrész, Pécs) témájú médiaállományokat.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot