Brassó megye
Mai cikkünkben elmélyülünk a Brassó megye lenyűgöző világában, és felfedezzük mindazt, amit ez a téma kínál számunkra. Az eredetétől a legújabb alkalmazásaiig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Brassó megye fontosságát és relevanciáját ma. Megismerjük a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a terület szakértőinek véleményét, amelyek segítenek jobban megérteni hatását. Készüljön fel a lehetőségek világának felfedezésére, és gyarapítsa ismereteit a Brassó megye-ről. Ne hagyd ki!
| Brassó megye (Brașov) | |
 | |
 | |
| Brassó megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Brassó |
| Jelzés | BV |
| Terület | 5363 km² |
| Körzethívószám | +40 x68 |
| Népesség | |
| Népesség | 546 615 fő (2021. dec. 1.) |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Térkép | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó megye témájú médiaállományokat. | |
Brassó megye (románul județul Brașov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el. Székhelye Brassó (253 200 lakos). Szomszédos megyéi: Kovászna megye keleten, Szeben megye nyugaton, Maros megye és Hargita megye északon, Argeș megye, Dâmbovița megye és Prahova megye délen.
Földrajz
Brassó megye területe 5363 km². Délen a Kárpátkanyar és a Déli-Kárpátok hegyei húzodnak: Fogarasi-havasok, Bucsecs-hegység, Királykő, Nagykőhavas és Keresztényhavas. Délkeleten van a Brassói-medence (Barcaság), nyugaton és északon az Olt folyó völgye. Ezek veszik közre a Persányi-hegységet. A megye legmagasabb pontja a Fogarasi-havasokban található Nagy-Vistea (2527 m). Egy másik 2500-as hegy a Bucsecs-hegységben lévő Omu-csúcs (2507 m).
Éghajlat
Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az évi átlagos hőmérséklet -2,5 °C alá esik a déli, 2000 m-nél magasabb területeken, 7,5 °C az dombságokon, 7,8 °C a keleti medencékben és 8,2 °C nyugaton. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -11,1 °C a hegyeken, -5,3 °C a medencékben, a legmelegebb hónapé 5,7 °C, illetve 18 °C. A legmagasabb mért hőmérséklet 39,5 °C volt, amelyet 1951-ben mértek Szecselevárosban, a legalacsonyabb -38.5 °C 1942-ben Botfaluban. Az átlagos csapadékmennyiség 1400 mm a hegyekben, 600–750 mm az előhegyeken és az alacsonyabb területeken. Az uralkodó szél nyugati és északnyugati, 8 m/s-nél magasabb átlagos sebességgel a hegyeken és 3 m/s a medencékben. A főn a Fogarasi-havasok északi oldalára jellemző.
Történelem
Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.A mai Brassó megye a régi Brassó vármegye és Fogaras vármegye területén fekszik.
Népesség
2000-ben a megye lakossága 634 881 volt, a népsűrűség 118/km². 2011-ben az 549 217 fő 82,5%-a román, 7,2%-a magyar, 3,4%-a roma, 0,5%-a német volt. Régen a román népesség főleg a megye nyugati és délnyugati részén volt jelen, a magyarok keleten, a németek északon és Brassó környékén.
A megye népességének változása (a mai területre számítva):
Települések
A megyében 165 település van. Ezek közül négy municípium (Brassó, Feketehalom, Fogaras és Négyfalu), hat város (Barcarozsnyó, Kőhalom, Predeál, Vidombák, Viktóriaváros és Zernest) és 48 községközpont.
Szecseleváros vagy Négyfalu (Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös összeolvadásából keletkezett), illetve Pürkerec, Tatrang és Zajzon falvak együtt a Hétfalunak nevezett csángó faluegyüttest, kulturális egységet alkotja.
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
Gazdaság
Brassó környéke Románia legfejlettebb területei közé tartozik. Jelentős iparágak vannak jelen. A második világháború során Brassóban gyártották az IAR 80 vadászrepülőgépeket. A 20. század második felében erőteljes iparosítás folyt, ami hatalmas ipari központokat és gyárakat (helikopter, traktor, kamion stb.) eredményezett. Ezek egy része 1989 után nem tudott igazodni az új rendszerhez, és bezárták. A nagy munkanélküliség miatt Brassó és a környékbeli városok lakossága jelentősen lecsökkent. Fogaras és Viktóriaváros körül nagy kémiai üzemek működnek, amelyek szennyezik a környezetet.
Közlekedés
Brassó Románia legfontosabb vasúti csomópontja. A megye első repülőterét Hargita és Kovászna megye részvételével 2006-ban kezdik el építeni 85 millió dollár költségvetéssel a Brassó melletti Vidombákon. A repülőtér a személyi- és teherforgalmat egyaránt kiszolgálja. Várhatóan tíz éven belül épül meg a Brassót Bukaresttel és Nagyváraddal összekötő autópálya.
Turizmus
Brassó megye Románia egyik legnagyobb turista központja. Legfontosabb célpontok: Brassó régi városrésze, Brassópojána üdülőhely, Predeal üdülőhely, Törcsvár környéke a Drakula kastéllyal, a Fogarasi-havasok, Fogaras és Barcarozsnyó középkori erődjei.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS . (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Brassó Megyei Prefektúra nyilvántartása
További információk
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
.svg){kind=small}