A mai világban a Johnson-doktrína nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a munkahelyi relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Johnson-doktrína minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. A történelem során a Johnson-doktrína döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, és tanulmányozása és kutatása továbbra is prioritást élvez az akadémikusok, tudósok és különböző területeken dolgozó szakemberek számára. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Johnson-doktrína hatását és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatásait.
A Johnson-doktrína az Amerikai Egyesült Államok Lyndon B. Johnson elnök által meghirdetett külpolitikai alapelve volt a hidegháború idején, mely szerint az USA és az amerikai kontinens más államai nem engedhetik meg, hogy a nyugati félteke bármely országában kommunista kormány jöjjön létre.
Johnson elnök 1965. május 2-án intézett rádiós és televíziós beszédet az USA polgáraihoz a Dominikai Köztársaságban folyó, április 28-án kezdődött amerikai katonai invázió állásáról. Ebben így fogalmazott:
Johnson az amerikai külügyminiszterek január 22–31. között, az uruguay-i Punta del Este városában tartott találkozójának határozatát idézte. Az Amerika-közi Rendszer az Amerikai Államok Szövetsége (OAS), az Amerika-közi Fejlesztési Bank és más szervezetek együttműködésének elnevezése.
Beszédjében Johnson hivatkozott John F. Kennedy elnök egy kijelentésére is: „Minden irányításunk alá tartozó erőforrást fel kell használnunk ezen a féltekén, hogy megelőzzük egy másik Kuba létrehozását.”