A mai világban a Keleti blokk olyan téma, amely az elmúlt évtizedekben nagy aktualitást kapott. A társadalomra gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Keleti blokk világszerte nagy vitákat váltott ki. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Keleti blokk-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a jelenlegi helyzetéig, beleértve az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Ezenkívül feltárjuk a Keleti blokk körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos jövőképet nyújtsunk a ma oly fontos témáról.
A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is. A keleti blokkhoz tartozott 1989-ig Magyarország is.
A sok szempontból külön utakon járó Jugoszláviát és Albániát más meghatározások nem sorolják a blokkhoz.
A blokkot alkotó államok közül több már nem létezik (a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia több részre bomlott, a Német Demokratikus Köztársaság pedig Németországba olvadt).
A valamikori keleti blokk országait gyakran a Szovjetunió csatlósállamaiként is emlegették.
A blokk létezése idején ezeket a neveket a blokkon kívül használták, a blokkon belül inkább a szocialista országok név volt használatos. Ez utóbbit szélesebb értelemben, az Európán kívüli kommunista államokra is használták, de a keleti blokk vagy kommunista blokk nevek is utalhattak a szovjet ellenőrzés alatt álló és a Szovjetunióval szövetséges országok összességére is. Ezen kívül ebben az időben „Kelet-Európa” neve is nagyjából egyet jelentett a keleti (szocialista) blokkal.
A kommunista blokk, keleti blokk, szovjet blokk nevek a blokk területén a Szovjetunió nagyhatalmi helyzetének megrendülésétől kezdtek csak elterjedni.
A második világháborúban a Szovjetunió hadműveleti területeit képező, utóbb a szövetséges erők megállapodása értelmében szovjet katonai megszállás alá került államok (Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Német Demokratikus Köztársaság („Kelet-Németország”)) a háború után, 1949-ben közös gazdasági szövetséget (KGST) hoztak létre, majd 1955-ben a Varsói Szerződés megkötésével katonai szövetségbe tömörültek. A két szövetség tagja volt alapításuk évétől Albánia is, de 1961-től – a szovjet blokktól politikailag eltávolodó kínai–albán együttműködés kereteinek kiépülésével párhuzamosan – tevékenységében aktívan nem vett részt; formálisan azonban csak 1968-ban lépett ki a Varsói Szerződésből, jóval később, 1987-ben pedig a KGST-ből. Jugoszlávia pedig sohasem írta alá a varsói szerződést, és a KGST-nek is csupán társult tagja volt, noha kommunista állam volt egészen 1989-ig.
A blokk országai néhányszor megpróbáltak elszakadni. A radikálisabb elszakadási kísérleteket, mint az 1953-as keletnémet felkelés, az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz győzelmét katonai intervencióval akadályozták meg, míg a többi, politikai próbálkozást vagy egyszerűen betiltották – és vezetőiket, tagjaikat és szimpatizánsaikat hosszabb-rövidebb időre bebörtönözték –, vagy diplomáciai úton fojtották el. A Szovjetunió felbomlása egyúttal a keleti blokk összeomlását is maga után vonta. Ezzel a blokk volt országaiban megbukott a szocializmus.