SALT–1

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a SALT–1-hez kapcsolódó különböző szempontokat. Ez a téma sok ember figyelmét és kíváncsiságát ragadta meg világszerte. A SALT–1 eredetétől napjaink relevanciájáig tanulmányozás és vita tárgya volt különböző tudományágakban. Az évek során a SALT–1 fejlődött és befolyást gyakorolt ​​a társadalom különböző szféráira, és az akadémikusok, a szakemberek, sőt a nagyközönség érdeklődésére számot tartó jelenséggé vált. Ebben a cikkben alaposan elemezzük a SALT–1 különböző perspektíváit és megközelítéseit azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.

SALT–1
Nixon és Brezsnyev a megállapodás aláírása közben
Nixon és Brezsnyev a megállapodás aláírása közben
Típusanemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény
Aláírás dátuma1972. május 26.
Aláírás helyeMoszkva
Aláírók
Életbelépés1972. október 3.


Strategic Arms Limitation Talks (magyarul: tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról), rövidítve SALT az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény.

A szerződést 1972. május 26-án, Moszkvában írta alá Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev, hatályba 1972. október 3-án lépett, határidő nélküli érvényességgel.

A szerződésben a felek vállalták, hogy egyikük sem telepít rakétaelhárító rakéta rendszert (ABM), kivéve egyet-egyet a saját fővárosa és a saját interkontinentális ballisztikus rakétái indítóállásainak 150 kilométeres sugarú körzetében, legfeljebb 100–100 indítóállással és ugyanennyi rakétaelhárító rakétával, korlátozott számú és hatósugarú radarokkal. Ugyancsak vállalták a felek, hogy az ABM-kísérleti telepeiken maximum 15–15 indítóállást tartanak fenn. Vállalták, hogy egyikük sem fejleszt ki tengeri, mozgó szárazföldi, világűrbeli vagy légi támaszponttal rendelkező ABM-rendszereket, sem olyan ABM-indítóállásokat, melyekről egynél több rakéta indítható, vagy gyorsan újratölthető.