Ebben a cikkben megvizsgáljuk a SALT–1-hez kapcsolódó különböző szempontokat. Ez a téma sok ember figyelmét és kíváncsiságát ragadta meg világszerte. A SALT–1 eredetétől napjaink relevanciájáig tanulmányozás és vita tárgya volt különböző tudományágakban. Az évek során a SALT–1 fejlődött és befolyást gyakorolt a társadalom különböző szféráira, és az akadémikusok, a szakemberek, sőt a nagyközönség érdeklődésére számot tartó jelenséggé vált. Ebben a cikkben alaposan elemezzük a SALT–1 különböző perspektíváit és megközelítéseit azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 februárjából) |
SALT–1 | |
Nixon és Brezsnyev a megállapodás aláírása közben | |
Típusa | nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény |
Aláírás dátuma | 1972. május 26. |
Aláírás helye | Moszkva |
Aláírók | |
Életbelépés | 1972. október 3. |
Strategic Arms Limitation Talks (magyarul: tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról), rövidítve SALT az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény.
A szerződést 1972. május 26-án, Moszkvában írta alá Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev, hatályba 1972. október 3-án lépett, határidő nélküli érvényességgel.
A szerződésben a felek vállalták, hogy egyikük sem telepít rakétaelhárító rakéta rendszert (ABM), kivéve egyet-egyet a saját fővárosa és a saját interkontinentális ballisztikus rakétái indítóállásainak 150 kilométeres sugarú körzetében, legfeljebb 100–100 indítóállással és ugyanennyi rakétaelhárító rakétával, korlátozott számú és hatósugarú radarokkal. Ugyancsak vállalták a felek, hogy az ABM-kísérleti telepeiken maximum 15–15 indítóállást tartanak fenn. Vállalták, hogy egyikük sem fejleszt ki tengeri, mozgó szárazföldi, világűrbeli vagy légi támaszponttal rendelkező ABM-rendszereket, sem olyan ABM-indítóállásokat, melyekről egynél több rakéta indítható, vagy gyorsan újratölthető.