Truman-doktrína

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Truman-doktrína-et, egy olyan alakot/témát/dátumot, amely jelentős nyomot hagyott a történelemben/aktuális eseményekben/kultúrában. Felfedezzük, hogy ki a Truman-doktrína, milyen hatásai és hozzájárulásai, valamint relevanciája a mai világban. Részletes elemzéssel feltárjuk a Truman-doktrína legfontosabb szempontjait, és megvizsgáljuk örökségét különböző kontextusokban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Truman-doktrína-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy teljes mértékben megértsük annak fontosságát és relevanciáját. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson a Truman-doktrína életén és hatásán keresztül!

Harry S. Truman

A Truman-doktrína szerint az Egyesült Államok nem tűri el a második világháború után kialakult status quo erőszakos megváltoztatását, és gazdasági, illetve katonai segítségnyújtással beavatkozik azon országokban, ahol a kommunizmus térhódítása fenyeget.

Harry S. Truman amerikai elnök 1947. március 12-én, a kongresszushoz intézett beszédében hirdette meg az elvet a görög polgárháború idején. Truman elnök szerint, ha Görögország és Törökország nem kapja meg a szükséges segítséget, akkor menthetetlenül kommunista uralom alá kerülnek, amely dominó-effektushoz, azaz a kommunizmus további terjedéséhez vezet a térségben. Truman 1947. május 22-én írta alá a Görögország és Törökország részére folyósítandó 400 millió dolláros katonai és gazdasági segélyről szóló törvényt.

A Truman-doktrína előkészítette a terepet a később meghirdetett Marshall-terv számára, ugyanakkor legfontosabb eleme, a „feltartóztatás” (containment) végül az amerikai hidegháborús politika egyik sarokkövévé vált, és meghatározó szerepe lett többek közt az Egyesült Államok koreai és vietnámi háborús politikájában.

Lásd még

Külső hivatkozások

Commons:Category:Truman-doktrína
A Wikimédia Commons tartalmaz Truman-doktrína témájú médiaállományokat.