Ókatolikusok

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ókatolikusok-et és annak hatását különböző kontextusokban. A Ókatolikusok eredetétől jelenlegi fejlődéséig számos területen érdeklődés és vita téma volt. Elemezzük jelentőségét a kortárs társadalomban, relevanciáját az akadémiai területen és a technológiai fejlődésre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Ókatolikusok hogyan alakította az emberek véleményét és hozzáállását az idők során, és hogyan marad továbbra is referenciapont a mai világban. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel megvilágítjuk a Ókatolikusok-et, és teljesebb képet adunk a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáról.

Ókatolikusok
A Nemzetközi Ókatolikus Kongresszus (Utrechti Unió) nyitómiséje Zürichben 2010 augusztusában
A Nemzetközi Ókatolikus Kongresszus (Utrechti Unió) nyitómiséje Zürichben 2010 augusztusában

A Wikimédia Commons tartalmaz Ókatolikusok témájú médiaállományokat.

Az ókatolikus egyházak vagy ókatolikus mozgalom kifejezéseket azokra vonatkoztatják, akik 1870 óta is katolikusnak vallották magukat, de elutasítják a pápai tévedhetetlenség és a római püspök legfőbb és egyetemes joghatóságának katolikus dogmáit.

A római katolikus egyházból váltak ki (nincsenek vele egységben), mert az I. vatikáni zsinat után elutasították a pápai tévedhetetlenség (lat. infallibilitas) tanát, amely a pápa (kizárólag hit és erkölcs dolgában való) tévedhetetlenségét mondta ki. Nevüket az új dogmával való szembenállás miatt választották.

Az ókatolikusok sok országban különálló egyházat alkotnak. Néhány helyen nem bejegyzett egyházként működnek.

Történet

1870. július 18-án az I. Vatikáni Zsinat kinyilvánította a pápa tévedhetetlenségének dogmáját. A dogma elleni tiltakozást Ignaz von Döllinger (1799–1890), a müncheni egyetem professzora vezette, aki még abban az évben kezdeményezte a katolikus teológusok kongresszusát Nürnbergben, amelyen a római katolikus teológiai karok 11 professzora vett részt.

Döllingert kiközösítették a katolikus egyházból, majd később más, renitens teológus professzorokat is kiközösítettek..

1871-ben tartott kongresszusukon elhatározták az önálló egyház megalapítását. Második kongresszusukon bizottságot hoztak létre a püspökválasztás előkészítésére. 1873-ban került sor a püspökszentelésre; a püspöki jogfolytonosságot a janzenista holland egyház révén tartják érvényesnek. 1889-ben Hollandia, Svájc és Németország püspökei aláírták az Utrechti Egyezményt, amely kibocsátja az ókatolikus egyház alapokmányát. Ezt követően Ausztria, majd Lengyelország, Horvátország, Csehország, majd Franciaország ókatolikus közösségei is csatlakoztak hozzájuk.

1931 óta a bonni egyezmény alapján az Utrechti Unió teljes közösségben van az Anglikán Közösséggel. 1965-ben az ókatolikusok kiterjesztették a bonni megállapodást a Független Fülöp-szigeteki Egyházra, a Spanyolországi Református Püspöki Egyházra és a Portugál Luzitán Egyházra.

1980-ban az Utrechti Unió mintegy húsz országban működött, és körülbelül félmillió hívővel és 600 plébániával rendelkezett..

1985-ben a Németországi Ókatolikus Egyház megállapodást kötött a Németországi Evangélikus Egyházzal a szentség kölcsönös elismeréséről. 2016-ban létrejött a közösség a svéd evangélikus egyházzal. II. János Pál pápasága alatt magas szintű ökumenikus megbeszélések zajlottak, különösen a Lengyel Nemzeti Katolikus Egyházzal.

Ma az Utrechti Unió tagegyházai teljes közösségben vannak a Svéd Evangélikus Egyházzal és az Anglikán Közösséggel, és sok UU egyház tagja az Egyházak Világtanácsának.

2008-ban a Lengyel Nemzeti Katolikus Egyház létrehozta a Scrantoni Uniót és kivált az Utrechti Unióból. Ez tiltakozásul történt a régebbi Unió azon döntése ellen, hogy felszenteljék a nőket és megáldják az azonos neműek házasságát. Később az Északi (norvég) Katolikus Egyház is csatlakozott a Scrantoni Unióhoz.

Magyarországon

Magyarországon 2010-ben indult újra az ókatolicizmus, 2011-ben pedig már érvényesen fölszentelt püspökkel, önálló szervezetként működik a Magyar Ókatolikus Misszió. 2012 novemberében jött létre a Magyarországi Keresztény-katolikus Misszió, amely az ókatolikus Scrantoni Unió része. 2014 januárjától a Magyarországi Ókatolikus Egyház nevet viseli. Ma már nincs jelentős számú magyar tagja Szlovákiában.

A 2008-ban megalakult "Boldog Teréz Anyaegyház" mely később a " Krisztus Keresztje Keresztény Egyház" néven működik 2013 óta, rendezve "egyházi státuszát".

2017-től a Svájci Független Ókatolikus Egyház Magyarországi tagegyházaként végzi szolgálatát, 4 egyházmegyében, 25 gyülekezetben Juhász Gergely püspök, apostoli kormányzó vezetésével, 1 püspök, 8 pap, 3 diakónus, 5 akolitus, 4 apáca és 3 szerzetes segíti munkáját. Eme tagegyház tagja a Guid of the Holy Apostles nemzetközi és egyetemes Ókatolikus egyházi uniójának.

A Magyarországi Ókatolikus Egyház ( a Scantoni Unió tagegyháza ) elhatárolódik a Krisztus Keresztje Keresztény Egyháztól és viszont!

A Független Ókatolikus Egyház (Guild of the Holy Apostles unió ) Magyarországi Tagegyháza 2024. 02.01 napjától felbontotta együttműködését a Krisztus Keresztje Keresztény Vallási Egyesülettel , és önálló jogi személyként FÜGGETLEN ÓKATOLIKUS EGYHÁZ NÉVEN FOLYTATJA TOVÁBB TEVÉKÉNYSÉGÉT. Továbbiakban 3 egyházmegyében, 22 gyülekezetben Juhász Gergely püspök , apostoli kormányzó vezetésével 8 pap, 3 diakónus, 4 akolitus, 2 lelkipásztori kisegítő, 4 szerzetes ,és 1 apáca végzi a hívek szolgálatát! A Központi Szent Ferenc kápolna az 1066 Budapest Csengery utca 66 , az egyház központja 1158. Budapest Drégelyvár utca 1, V/30, püspöki ügyintézési hivatal az 1158 Budapest , Neptun utca 86, X/41 szám alatt található. Elérhető telefonon: +36703507339 , email: [email protected], facebook: Független Ókatolikus Egyház.

Jellemzőik

Istentiszteletüket nemzeti nyelven végzik, két szín alatt áldoznak, és papjaikat nem kötelezik nőtlenségre.

Ragaszkodnak az ősi katolikus hithez és az új katolikus dogmákat elutasítják.

A Jézus Társaságának elutasítása.

Az Utrechti Unió elismeri a hét szentséget; sajátossága, hogy a keresztséget és az eucharisztiát fő szentségként ismeri el, a másik ötöt pedig kisebb szentségnek tekinti.

Főbb különbségek a katolikus egyházhoz képest

Az ókatolikus hit több pontban különbözik a katolikus hitelvektől. A fontosabbak:

Szervezetek

Utrechti Unió

Tagegyházak:

  • Ókatolikus Egyház Hollandiában
  • Ókatolikus Egyházmegye Németországban
  • Osztrák Ókatolikus Egyház
  • Ókatolikus Egyház a Cseh Köztársaságban
  • Svájci Keresztény-Katolikus egyház
  • Lengyel Katolikus Egyház

Független egyházak

Független egyházak és plébániák és plébániák, az Ókatolikus Püspökök Nemzetközi Konferenciájának közvetlen felügyelete alatt :

  • Franciaország ókatolikus missziója
  • Horvát Ókatolikus Egyház
  • Ókatolikus Egyház Olaszországban
  • Ókatolikus Egyház Svédországban és Dániában
  • Kanadai lengyel-katolikus egyház

Egyéb egyházak és szervezetek

  • Scrantoni Unió
    • Lengyel Nemzeti Katolikus Egyház
    • Északi Katolikus Egyház
  • Mariavite egyházak
    • Lengyelországban (Kościół Starokatolicki Mariawitów)
    • Észak-Amerikában
    • Németországban
    • Kamerunban
  • Ókatolikus Közösségek Szövetsége Franciaországban

Jegyzetek

  1. Old-Catholic churches. World Council of Churches. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  2. James R., Lewis. Old Catholic Movement, The Encyclopedia of Cults, Sects, and New Religions, 1st, United States: Prometheus Books, 367. o. (1998). ISBN 1-57392-222-6 
  3. Начало диалога Русской Православной Церкви с англиканами и старокатоликами Archiválva 2015. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben // Русская Православная Церковь, 988—1988. Очерки истории I—XIX вв. М.: Изд. Московской Патриархии, 1988, вып. 1.
  4. Д. А. Торопов Роль Санкт-Петербургского отдела Общества любителей духовного просвещения на первом этапе переговоров представителей Русской Церкви со старокатоликами (1871—1875) Archiválva 2015. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Bonn Agreement. An Episcopal Dictionary of the Church . The Episcopal Church. (Hozzáférés: 2022. december 2.)
  6. Supplement 4: Churches in communion with the Church of England, 2021. november 13. . (Hozzáférés: 2023. június 27.)
  7. a b Paul Poupard (dir.), Dictionnaire des religions, Presses universitaires de France, 1984 (ISBN 2-13-037978-8, 978-2-13-037978-2 et 2-13-038907-4, OCLC 10588473), « Vieux-catholiques », p. 1771-2
  8. Melton J. G., Baumann M. (нем.)рус.. Old Catholicism // Religions of the World: A Comprehensive Encyclopedia of Beliefs and Practices. — Second Edition. — Santa Barbara, California; Denver, Colorado; Oxford, England: ABC-CLIO, 2010. — С. 2140. — 32000 с. — ISBN 978-1-59884-203-6.
  9. Kirchliche Einheit zwischen der Utrechter Union und der Kirche von Schweden Archiválva 2016. december 29-i dátummal a Wayback Machine-benSablon:Ref-de
  10. Laura Etheredge: Old Catholic church (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. . (Hozzáférés: 2020. november 9.)
  11. Bilateral Relations. Church of Sweden, 2020. szeptember 24. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  12. Churches in Communion with the Church of England. Europe.anglican.org, 2009. április 8. . (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  13. Old-Catholic Church in the Netherlands. Oikoumene.org. . (Hozzáférés: 2010. április 25.)
  14. Old-Catholic churches | World Council of Churches. www.oikoumene.org . (Hozzáférés: 2021. március 31.)
  15. a b Baumgarten, Paul Maria (1911). "Old Catholics". In Herbermann, Charles (ed.). Catholic Encyclopedia. Vol. 11. New York: Robert Appleton Company.

Források

További információk