Battyánfalva
Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Battyánfalva-et, amely témát az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Battyánfalva egy olyan fogalom, amelyet széles körben tanulmányoznak különböző területeken, a pszichológiától a közgazdaságtanig, beleértve a szociológiát és a politikát is. A történelem során a Battyánfalva szakértők és akadémikusok, valamint általában a közvélemény vitájának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben az értelemben rendkívül fontos a Battyánfalva ismerete és megértése elmélyítése annak érdekében, hogy szélesebb és világosabb képet kapjunk a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Battyánfalva többféle dimenzióját és oldalát azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a vitát és elősegítsük a témával kapcsolatos kritikai gondolkodást.
| Battyánfalva (Rakičan) | |
 | |
| A Batthyány-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Muraszombat |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1360 |
| Polgármester | Anton Štihec |
| Irányítószám | 9000 |
| Körzethívószám | 02 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1543 fő (2020. jan. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 186 m |
| Terület | 9,21 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 03″, k. h. 16° 11′ 53″46.650833°N 16.198056°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 03″, k. h. 16° 11′ 53″46.650833°N 16.198056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Battyánfalva témájú médiaállományokat. | |
Battyánfalva (1887-ig Rakicsán, szlovénül: Rakičan) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik. A 19. század végén kapott magyar neve feledésbe merült, a helyi magyarok sem használják, a térképeken sem szerepel.
Fekvése
Muraszombattól két kilométerre délkeletre a Lendva jobb partján fekszik. Síkvidéki település, a táj neve, ahol fekszik Ravensko vagy Revence.
Története
A települést 1360-ban „Reketye” alakban említik először. Később a muraszombati uradalom részeként a Széchy család birtoka. 1687-ben a Széchyek fiági kihalásával a Batthyányak lettek a birtokosai.
A falu mellett verte szét 1705. augusztus 21-én Draskovich János ezredes 300 lovasból és 700 gyalogosból álló császári seregével a környéken portyázó kurucokat.
Vályi András szerint „RAKICSÁN. Tót Mezőváros Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, a’ kinek épűlete díszesíti, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Murai-Szombathoz nem meszsze; határja termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van, bora nevezetes, keresetre módgya Stájer Országban is, első osztálybéli.”
Fényes Elek szerint „Rakicsán, vindus m. v., Vas vmegyében, 414 kath. lak., nagy várkastélylyal. Róna termékeny határát az árvizek járják. Birja gr. Batthyáni család. Ut. p. Radkersburg.”
Vas vármegye monográfiája szerint „Battyánfalva (Rakicsán), vend község 76 házzal és 632 r. kath. lakossal. Postája és távirója Muraszombat. A községben fekszik Saint-Julien gróf szép kastélya, mely azelőtt a Batthyányaké volt. A Rákóczy-féle fölkelés alkalmával a fölkelők és a császáriak közt a falu mellett ütközet volt.”
1910-ben 596, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 1523 lakosa volt.
Nevezetességei
Nagy park közepén álló barokk Batthyány-kastélya a 17. században épült, mai formáját a 18. századi átépítéssel nyerte el.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye