Torda-Aranyos vármegye
Ebben a cikkben a Torda-Aranyos vármegye lenyűgöző világát és mindazokat a különböző aspektusokat fogjuk felfedezni, amelyek annyira fontossá teszik a mai társadalomban. A szakmai területen gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Torda-Aranyos vármegye számtalan tanulmány és elemzés tárgya volt, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatókörét. Különböző nézőpontok és vélemények révén elmélyülünk a Torda-Aranyos vármegye összetett univerzumában, hogy felfedezzük annak sokrétű következményeit és azt, hogyan fejlődött az idők során. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Torda-Aranyos vármegye dimenzióin és mindenen, amit kínál.
| Torda-Aranyos vármegye (1876–1920) | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | románok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3514 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Torda-Aranyos vármegye térképe | |||
 | |||
| Torda-Aranyos vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torda-Aranyos vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén. Jelenleg Románia része.
Földrajza
A vármegye nyugati fele hegység, a keleti viszont dombság és síkság volt. A nyugati, hegyvidéki területet a Bihar-hegység alkotta, a keleti részt pedig az Aranyos folyó síksága foglalta el, amely az Erdélyi-medence része. A vármegye ásványkincsekben különösen gazdag, illetve a Tordai-hasadék híres látványosság. Északról Kolozs vármegye, keletről Maros-Torda vármegye, délről Kis-Küküllő és Alsó-Fehér vármegyék, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta. Legfontosabb folyói a Maros és az Aranyos.
Történelem
A vármegye 1876-ban alakult Torda vármegye nyugati részének és Aranyosszéknek, továbbá Alsó-Fehér vármegye egy részének az összevonásával, székhelye Torda.
1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A vármegye területét 1960-ban a romániai Kolozs, Fehér és Maros megyék között osztották fel.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 174 375 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye a következő hat járásra volt felosztva:
- Alsójárai járás, székhelye Alsójára
- Felvinci járás, székhelye Felvinc
- Marosludasi járás, székhelye Marosludas
- Topánfalvai járás, székhelye Topánfalva
- Tordai járás, székhelye Torda (rendezett tanácsú város)
- Torockói járás, székhelye Torockó
