A mai világban a Varasd vármegye olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. A Varasd vármegye évek óta vita és elemzés tárgya az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt. Legyen szó tudományos, társadalmi, politikai vagy kulturális területen, a Varasd vármegye állandó érdeklődési területnek bizonyult a kutatók, szakértők és a nagyközönség számára. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Varasd vármegye hogyan hatott a társadalom különböző területeire, és milyen következményekkel jár a jelenre és a jövőre nézve. Mély elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Varasd vármegye fontosságát és hatókörét ma.
Varasd vármegye | |||
| |||
Ország | Magyar Királyság | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | horvátok, szerbek | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2.521 km² | ||
Térkép | |||
Varasd vármegye térképe | |||
Varasd vármegye domborzati térképe |
Varasd vármegye (horvátul: Varaždin, Varaždinska županija, németül: Komitat Warasdin, szlovákul: Varaždínska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli területein. Területe 1991 óta Horvátország része.
A vármegye területének nagy része dombság, csak északi részén található a Dráva folyó síkság. Északról a Magyar Királyság Zala vármegye, keletről szintén a Magyar Királyság Somogy vármegyéje, délről Belovár-Kőrös és Zágráb vármegyék, nyugatról pedig Stájerország határolta.
A vármegye területe a 12. században lett a Magyar Királyság része, mert ekkor jött létre a magyar-horvát perszonálunió. 1526-tól a Habsburg Birodalom része volt. 1918-tól Jugoszlávia, majd 1991-től a független Horvátország része.
A vármegye összlakossága 1910-ben 307.010 személy volt, ebből:
A vármegye nyolc járásra volt felosztva 1917-ben: