A mai világban a Háromszék vármegye életünk számos területén jelentős szerepet kapott. A társadalomra gyakorolt hatásától a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Háromszék vármegye a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség állandó érdeklődésének témája. A hatókörének és relevanciájának megértése érdekében ez a cikk a Háromszék vármegye különböző nézőpontjaival és elemzéseivel foglalkozik, feltárja annak hatását különböző összefüggésekben, és átfogó képet ad a mai fontosságáról.
Háromszék vármegye (1876-1918) | |||
| |||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Sepsiszentgyörgy | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | 83,4% magyar, 15,5% román (1910) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3556,29 km² | ||
Térkép | |||
![]() | |||
Háromszék vármegye térképe | |||
![]() | |||
Háromszék vármegye domborzati térképe | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Háromszék vármegye témájú médiaállományokat. |
Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Nevében a hármas szám arra utal, hogy területén korábban három különálló székely szék, Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék terült el, amelyek aztán 1562-ben egyesültek. Jelenleg Románia része, egykori területe a mai Kovászna, Brassó és Bákó megyék között oszlik meg.
Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, középen a Bodoki-hegység északon a Nemere-hegység, keleti részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok, déli részén a Bodzai havasok: a Szilonhavas, a Tatárhavas és a Csukás (havas) határolta. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy.
Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.
Háromszék vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre a megszűnő Háromszékből és a szintén megszűnő Felső-Fehér vármegyéből idecsatolt néhány községből.
A háromszéki falvak közül Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581-ben írásban is megörökített falutörvénye.
A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, 1940-ben területének nagyobbik része négy évre visszakerült Magyarországhoz, 1945-től újra Románia része.
A mai romániai megyerendszer 1968-as létrejötte óta területének nagy része Kovászna megyéhez, néhány település Brassó megyéhez tartozik, míg Sósmező s 1000 km2 a Keleti Kárpátokból a moldvai Vráncsa és Bákó megyéhez került.
A vármegye négy járásra volt felosztva:
Háromszék vármegyének 1880-ban 125 277 lakosa volt, ebből 83,5% magyar, 12,3% román. 1910-ben 148 080 lakosa volt, ebből 83,4% magyar, 15,5% román.