Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Vas vármegye története milyen hatással volt a mai társadalom különböző aspektusaira. A személyközi kapcsolatokra gyakorolt hatásától a globális gazdaságban betöltött relevanciájáig a Vas vármegye története jelentős nyomot hagyott a modern világban. Különféle tanulmányok és kutatások elemzésén keresztül megvizsgáljuk, hogy a Vas vármegye története hogyan alakította ki azt, ahogyan élünk, dolgozunk, és hogyan viszonyulunk másokhoz. Ezen túlmenően elgondolkodunk azon, hogy a Vas vármegye története milyen szerepet játszik a jövőben, és hogy jelenléte miként fogja újra feltalálni és átalakítani mindennapi életünk különböző területeit.
Vas vármegye | |||
| |||
Fennállás | 11. század–1950 | ||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Vasvár, Szombathely | ||
Főbb települések | Szombathely, Sárvár, Kőszeg, Szentgotthárd, Körmend, Vasvár | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | 50,6% magyarok, 32,2% németek, 12% szlovének, 4,7% horvátok | ||
Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5474 km² | ||
Térkép | |||
Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
Domborzati térkép |
Vas vármegye (németül: Komitat Eisenburg, latinul: Comitatus Castriferrei) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel. Székhelye Vasvár, majd Szombathely volt. 2023-tól ismét ez Vas megye hivatalos elnevezése.
A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik. A vármegye legfontosabb folyói a Rába és a Lapincs.
Északról Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta.
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Vasvár központtal.
Néhány községét, például Sinnersdorf (Határfalva vagy Pinkahatárfalu, ma Kramarovci, Szlovénia), Oberwaldbäuern stb. a középkor folyamán Stájerország bekebelezte, bár rájuk a vármegye továbbra is igényt formált. Nyugati részét 1922-től Ausztria, délnyugati részét pedig 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolták, bár a déli részén 1919-ben megpróbálták kialakítani az ún. Vendvidéki Köztársaságot, amit a terület magyar, majd szerb megszállása követett. 1950-ben a vármegye magyarországi területe kiegészült Sopron vármegye egy részével, illetve Veszprém és Zala vármegyék kaptak területéből. Szintén 1950-ben a vármegye neve hivatalosan megyére, majd 2023-ban ismét vármegyére változott.
A vármegye összlakossága 1891-ben 390 371 személy volt, ebből:
A vármegye összlakossága 1910-ben 435 793 fő, ebből:
A vármegye a következő tíz járásra volt felosztva az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886):