Ma a Kálmándi Mihály olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától kezdve a politikára és a társadalomra gyakorolt hatásáig a Kálmándi Mihály ma visszatérő és releváns témának bizonyult. Mivel a technológiai fejlődés folyamatosan változtatja a Kálmándi Mihály-el való interakciónkat, és a hírek és információk folyamatos áramlása továbbra is befolyásolja a témával kapcsolatos felfogásunkat, fontos, hogy közelebbről megvizsgáljuk, hogyan vált a Kálmándi Mihály olyan döntő fontosságúvá mindennapi életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kálmándi Mihály különböző oldalait, és megvizsgáljuk életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását.
Kálmándi Mihály | |
Született | 1959. december 21. (64 éves) Bihar |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | operaénekes |
Iskolái | Gheorghe Dima Zeneakadémia (–1985) |
Kitüntetései | Kossuth-díj (2019) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kálmándi Mihály (külföldön Michele Kalmandi) (Bihar, 1959. december 21. –) Kossuth-díjas magyar operaénekes (bariton), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Gyermekkorában zongorázni és gitározni tanult. 17 évesen kezdett el tanulni Aradon, Rudolf Eduárdnál. A tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán végezte 1985-ben. Részt vett Pavel Lisizian mesterkurzusain Weimarban. 1981 és 1987 között a kolozsvári opera énekese volt. A Magyar Állami Operaház 1988-ban szerződtette. Budapesten rövid ideig Adorján Ilona és Sipos Jenő tanítványa volt. Nemzetközi karrierjét Olaszországban Triesztben kezdte, Verdi Nabucco-jának címszerepében. Vendégszerepelt többek közt Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Görögországban. Operák mellett oratóriumok bemutatásában is közreműködött (Mozart: Requiem, Koronázási mise; Beethoven: IX. szimfónia, Missa Solemnis; Haydn: Teremtés, Nelson mise; Bach: H-moll mise; Verdi: Requiem).