Ebben a cikkben elmélyülünk a Hegyhátmaróc lenyűgöző világában, feltárva eredetét, hatását és mai relevanciáját. A Hegyhátmaróc megjelenésétől a társadalom különböző szféráira gyakorolt hatásáig alapvető szerepet játszott világunk alakításában. A részletes elemzés során megvizsgáljuk annak legrelevánsabb aspektusait, valamint az idők során felvetett vitákat és vitákat. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Hegyhátmaróc a kortárs diskurzus megkerülhetetlen érdeklődésének témájaként pozícionálta magát. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezési és elmélkedési úton a Hegyhátmaróc-ről, hogy jobban megértse annak fontosságát és jelentőségét társadalmunkban.
Hegyhátmaróc | |||
katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Halmos Csaba (független) | ||
Irányítószám | 7348 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 122 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 16,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 18′ 35″, k. h. 18° 20′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 35″, k. h. 18° 20′ 16″ | |||
Hegyhátmaróc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyhátmaróc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegyhátmaróc (németül: Marotz) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban. 2001-ben lakosságának 13,3%-a vallotta magát németnek.
Baranya vármegye északi szélén fekvő zsáktelepülés, közúton csak Egyházaskozár területéről érhető el, a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es útból kiágazó 65 186-os számú bekötőúton.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 140 | 142 | 134 | 129 | 118 | 123 | 122 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 15,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 4,1%, evangélikus 18,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 3,4% (2,7% nem nyilatkozott).