A ma bemutatott cikkünkben a Szárász témáját tág és változatos perspektívából kívánjuk kezelni. A Szárász egy olyan téma, amely az évek során nagy érdeklődést és vitát váltott ki, különböző szempontokat fed le, és több reflexiót is kiváltott. Ebben az értelemben azt javasoljuk, hogy mélyrehatóan elemezzük a Szárász által bemutatott különféle szempontokat, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatásait. Ennek érdekében megvizsgáljuk a témával kapcsolatos különböző megközelítéseket és szakértők véleményét, hogy teljes és igaz képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy olvasóinknak átfogó és naprakész jövőképet nyújtsunk a Szárász-ről, azzal a céllal, hogy elősegítsük a kritikus és gazdagító reflexiót.
Szárász | |||
Petőfi utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Simon Péter (független) | ||
Irányítószám | 7184 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 40 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 5,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 18° 22′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 18° 22′ 60″ | |||
Szárász weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárász témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szárász (németül: Sarasposten) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Baranya vármegye északi határán, Egyházaskozártól körülbelül 6 kilométerre keletre, a Tolna vármegyei Lengyeltől mintegy 3 kilométerre délre található. Az előbbivel (és a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es úttal) a 65 193-as számú mellékút köti össze, míg Lengyeltől csak egy alsóbbrendű önkormányzati út vezet idáig.
Szárász nevét az oklevelek 1332-1337 között említették először egy adóösszeírásban. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozott és Szárászt is a templomos falvak között sorolták fel. 1382-ben nevét Zaraz alakban írták.
A török időkben Szárász is lakott maradt, nem néptelenedett el teljesen, neve sem szerepelt az elnéptelenedett falvak között, tehát valószínűleg 1688-1703 között, a felszabadító harcok során, vagy azt követően fogyatkozott meg lakossága. A környék török igazgatási központja a szászi (szászvári) várban volt. Az 1554. évi török defterek szászi nahie összeírásakor Szárász is szerepelt a 188 felsorolt adózó falu neve között.
Baranya vármegye első 1695. évi megyei jellegű összeírásakor Máza és a tőle északra eső vidék Tolna-, míg az attól délre vagy nyugatra eső részek Baranya vármegyéhez kerültek, ezt megerősítette az 1696. március 12-i nádori döntés is. Így került Baranyához Szárász is. 1712 után a megfogyatkozott népesség pótlására német lakosság telepedett le a faluban.
A második világháború után a kitelepítésekkor őket is kitelepítették, később helyükre csángó magyarok telepedtek le Szárászon.
Szárász a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
Az 1910-es összeíráskor 294 lakosa volt, ebből 44 magyar, 250 német volt, melyből 290 volt római katolikus.
A 2001-es népszámláláskor 92 lakosa volt, 2008. január 1-jén pedig 36 lakója volt a településnek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 35 | 38 | 34 | 27 | 44 | 38 | 40 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 2,8% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 13,9%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 5,6% (8,3% nem nyilatkozott). A falu Baranya vármegye és a Dél-Dunántúl legkevesebb lakosú települése.