Ebben a cikkben átfogó és részletes perspektívából tárgyaljuk a Kárász (település)-et, hogy olvasóinknak teljes és gazdagító elképzelést nyújtsunk a témáról. Ennek megfelelően a Kárász (település)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, tanulmányokat és véleményeket fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész elemzést kínáljunk. Ez a cikk a keletkezésétől a jelenlegi fejlődéséig, a társadalomra gyakorolt hatásán és a különböző területeken való relevanciáján keresztül igyekszik gazdagító tudásforrást nyújtani mindazok számára, akik érdeklődnek a Kárász (település) világába való belépés iránt.
Kárász | |||
Szent Erzsébet-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lép Péter (független) | ||
Irányítószám | 7333 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 310 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 40,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″ | |||
Kárász weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kárász témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kárász község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Komlótól 10 kilométerre északkeletre, Magyaregregy és Vékény között fekszik, a Pécs-Hird és Szászvár közötti 6541-es út mentén. Utóbbiból a település központjában ágazik ki észak felé a 7 kilométer hosszú 65 181-es út, ez vezet Szalatnak és azon keresztül a zsákfalunak tekinthető Köblény településekre illetve ezen érhető el a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Szalatnak megállóhelye és Kárász-Köblény megállóhelye is.
Kárász és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek a környéken. Erre utalnak az itt talált csont- és kőszerszámok, római kori leletek.
A település nevét az oklevelek 1325-ben említették először Karaz alakban írva. 1439-ben Albert magyar király egyik oklevelében volt említve a település neve egy panaszüggyel kapcsolatban. 1542-ben a pécsi püspökség birtokaként szerepelt. A török időkben a falu is a török dúlások áldozatává vált a szomszédos Máré várával és a környező településekkel együtt, azonban rövidesen újranépesült. 1703-ban Kárászt I. Lipót császár a pécsi püspöknek adományozta. 1720-ban az addig Tolna vármegyéhez tartozó falu Baranya vármegyéhez került.
1723-ban a település székesegyházi és szemináriumi birtok lett. 1800-as évek közepétől a szászvári körjegyzőséghez tartozott egészen az 1930-as évekig.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 322 | 316 | 319 | 323 | 289 | 312 | 310 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 4,3% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 3,4%, evangélikus 3,7%, felekezeten kívüli 10,2% (13% nem nyilatkozott).