Ábránka
A mai világban a Ábránka a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár a gazdaságra, a politikára, a tudományra vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Ábránka nagy vitákat és elemzéseket váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ábránka-hez kapcsolódó különböző oldalakat és perspektívákat, valamint a mai világra gyakorolt hatását. Különböző forrásokon és megközelítéseken keresztül igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és teljesebb és mélyebb képet nyújtani annak fontosságáról és következményeiről.
| Ábránka (Абранка) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Alsóverecke község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1611 |
| Irányítószám | 89122 |
| Körzethívószám | 3136 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 439 m |
| Terület | 1,748 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 44′ 06″, k. h. 23° 06′ 05″48.735000°N 23.101389°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 06″, k. h. 23° 06′ 05″48.735000°N 23.101389°E | |
 Ábránka
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Ábránka (ukránul: Абранка ) község Ukrajnában, Kárpátalján a Munkácsi járásban.
Fekvése
Volóctól északnyugatra, Alsóvereckétől délre fekvő település.
Nevének eredete
A falut a 17. században Nagy-Abránkának nevezték. Nevét az azonos nevű patakról kapta. A víznévben valószínűleg a magyar régi Ábrám ’Ábrahám’ személynév kicsinyítő képzős alakja található (1138/1329: Abran, Szabó 1936: 132). Ukrán eredetét kizárhatjuk, ugyanis ez a keresztnév az ukránban Avram formában él (vö. 1398: Аврам, Авраамъ, SlStaroukr. 1: 64–5), míg a ruszinban Абрунъ ’Abris, Abráhám’(ЧОПЕЙ 1) alakban használatos. A kárpátaljai ukránok körében előforduló Абрагам ’Ábrahám’ családnév (1704: Abraham István , ЧУЧКА 36) magyar eredetű.
Története
Ábránka 1610-ben Nagj Abranka néven volt említve. Későbbi névváltozatai: 1645-ben Nagy Abramka, 1728-ban Abrahanka, 1773-ban Nagy Abranka, 1877-ben Ábránka (Nagy-), Ábránka (Kis-) (Hnt.), 1924-ben és 1930-ban Abranka,, 1983-ban Абранка (ZO.).
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.
1910-ben 348 lakosából 15 német, 332 ruszin lakosa volt. Ebből 332 görögkatolikus, 15 izraelita volt. 1991-ben 627 lakosa volt.
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok a Volóci járásból
