Alsóhatárszeg
A mai cikkben megvizsgáljuk a Alsóhatárszeg-et és relevanciáját a modern társadalomban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a szakmai téren gyakorolt hatásáig a Alsóhatárszeg az elmúlt években nagy érdeklődésre számot tartó témává vált. Ahogy haladunk előre a cikkben, közelebbről megvizsgáljuk, hogyan fejlődött a Alsóhatárszeg az idők során, és milyen hatással van életünk különböző területeire. Ezenkívül megvitatjuk a Alsóhatárszeg jövőbeli kilátásait, és azt, hogy hogyan alakíthatja tovább világunkat az elkövetkező években. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Alsóhatárszeg lenyűgöző világában!
| Alsóhatárszeg (Розтока) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szarvasháza község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1947 |
| Irányítószám | 89141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 736 m |
| Terület | 54 396 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 53′ 34″, k. h. 22° 52′ 49″48.892778°N 22.880278°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 34″, k. h. 22° 52′ 49″48.892778°N 22.880278°E | |
 Alsóhatárszeg
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Alsóhatárszeg (Rosztoka) település Ukrajnában, a Munkácsi járásban.
Fekvése
Volóctól északnyugatra, a Zsdenyovka patak mellett, Nagycserjés és Erdőludas közt fekvő település.
Nevének eredete
Régi, Rosztoka neve szláv eredetű, mely két ágra szakadó, vagy két ág egyesüléséből keletkező vízfolyást jelent. Nevét 1904-ben változtatták a mai Alsóhatárszegre.
Története
Alsóhatárszeg (Rosztoka) a 17. században magyarok által alapított falu, mely nek lakossága a középkorban elszlávosodott.
Nevét 1600-ban említette először oklevél Nagy-Rosztoka néven.
1645-ben Nagy Rosztoka, 1913-ban Alsóhatárszeg, 1930-ban Roztoka, 1941-ben Nagyrosztoka néven írták. Nagy- és Kisrosztoka 1960-ban egyesült.
1910-ben 272 lakosából 7 magyar, 9 német, 256 ruszin volt. Ebből 263 görögkatolikus, 9 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus fatemploma - 1771-ben már állt. Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1819-től vezetnek.
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok
