A mai világban a Jávor (település) nagy érdeklődés és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Jávor (település) kulcsszerepet kapott a kortárs társadalomban. Legyen szó politikáról, gazdaságról, kultúráról vagy bármely más területről, a Jávor (település) mély nyomot hagyott az életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jávor (település) különböző aspektusait és a mai világra gyakorolt hatását, elemezve annak jelentőségét és hatását a különböző területeken. A keletkezésétől a jelenlegi evolúcióig alapos pillantást vetünk a Jávor (település)-re és társadalmunkban betöltött szerepére.
Jávor (Ялове) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Szarvasháza község |
Rang | falu |
Irányítószám |
|
Körzethívószám | 3136 |
Népesség | |
Teljes népesség | 278 fő (2001) |
Népsűrűség | 413,08 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 548 m |
Terület | 0,673 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jávor témájú médiaállományokat. |
Jávor (ukránul: Ялове (Jalove)) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Volóctól északra fekvő település.
Neve szláv eredetű, víznévből keletkezett. Valószínű, hogy a falu határában már a 19. században említett Jalova patakról vette nevét, a Jávor névalak ennek az elírásából eredhet.
Jávor nevét 1543-ban említette először oklevél Jalowa néven.
1648-ban Jalova, 1773-ban Jalova, 1913-ban Jávor néven írták.
A település a mai Jávor nevét 1904-ben kapta, az országos helynévrendezéskor.
1910-ben 133 ruszin görögkatolikus lakosa volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott.