Nyárasdomb
Ez a cikk a Nyárasdomb témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt vált jelentőségre. A Nyárasdomb-hez kapcsolódó különböző perspektívákat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Megvizsgáljuk a Nyárasdomb megértésének és elemzésének fontosságát, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Ezen kívül szóba kerül a Nyárasdomb által jelentett kihívások és lehetőségek, valamint az általa képviselt kihívások kezelésére felmerülő lehetséges megoldások. Röviden, ez a cikk egy tág és gazdagító látásmódot kíván kínálni a Nyárasdomb-ről, azzal a céllal, hogy elmélkedésre és vitára ösztönözze ezt a témát.
| Nyárasdomb | |
| Közigazgatás | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Nyárasdomb
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 48° 30′ 19″, k. h. 22° 45′ 40″48.505309°N 22.761187°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 19″, k. h. 22° 45′ 40″48.505309°N 22.761187°E | |
Nyárasdomb ukránul: Новый Кленовець település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Munkácsi járásban. Alsóviznice tartozik hozzá.
Fekvése
Munkácstól északra, Rónafalu és Szélestó között fekvő település.
Története
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 499 lakosából 17 magyar, 79 német, 387 szlovák, 16 rutén volt. Ebből 16 római katolikus, 33 görögkatolikus, 373 evangélikus, 77 izraelita volt.
Híres személyek
- Itt született 1890-ben Kozlay Kálmán evangélikus lelkész, gimnáziumi tanár.
Jegyzetek
- ↑ 1851: Fridrichsdorf, 1863: Frigyesfalva, 1873: Frigyesfalva, Friedrichsdorf, Klenufci,1877: Frigyesfalva, Friedrichsdorf, Klenuvci, 1882: Frigyesfalva, Friedrichsdorf, Klenuvci, 1913: Frigyesfalva, 1925: Fridešovo, 1930: Fridĕšovo, 1944: Frigyesfalva, Кленовцы, 1983: Кленовець, Кленовец
