Ebben a cikkben elmélyülünk a Nagycserjés (Munkácsi járás) lenyűgöző világában, feltárva annak több oldalát és a mai társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Nagycserjés (Munkácsi járás) évek óta a kutatás és érdeklődés tárgya, mind történelmi jelentősége, mind a mai világra gyakorolt hatása miatt. A következő néhány sorban részletesen elemezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek a Nagycserjés (Munkácsi járás)-et vita és elmélkedés témájává teszik, valamint relevanciáját különböző összefüggésekben és forgatókönyvekben. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Nagycserjés (Munkácsi járás) mély nyomot hagyott az emberek életében, és elengedhetetlen annak megértése, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világot.
Nagycserjés (Кічерний) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Szarvasháza község |
Rang | falu |
Irányítószám | 89141 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 606 m |
Terület | 1,031 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Nagycserjés (ukránul: Кічерний) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Volóctól északnyugatra fekvő település.
Neve szláv eredetű. Kicsorna magyarul: tar csúcsú erdős helyet jelent.
Nagycserjés nevét 1630-ban említette először oklevél Kiczorna néven.
1645-ben Kitsorna, 1851-ben Kicsorna', 1913-ban Nagycserjés néven írták.
1910-ben 376 lakosa volt. Ebből 15 német, 361 ruszin volt, melyből 360 görögkatolikus, 16 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott.