A Beregszilvás témája idővel érdeklődést és vitát váltott ki. A Beregszilvás létrejötte óta felkeltette az akadémikusok, szakértők és amatőrök figyelmét. A következő cikkben részletesen megvizsgáljuk a Beregszilvás legfontosabb szempontjait, kitérve annak fontosságára, fejlődésére és hatásaira a különböző területeken. Kimerítő elemzéssel igyekszünk átfogó képet nyújtani a Beregszilvás-ről, azzal a szándékkal, hogy rávilágítsunk a kortárs társadalomra gyakorolt hatására. Kétségtelen, hogy a Beregszilvás olyan téma, amely megérdemli az alapos vizsgálatot, és ezzel a cikkel pontosan ezt kívánjuk megtenni.
Beregszilvás (Кузьмино) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Rang | falu |
Alapítás éve | 1565 |
Irányítószám | 89633 |
Körzethívószám | +380 3131 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 181 m |
Terület | 0,769 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Beregszilvás témájú médiaállományokat. |
Beregszilvás (ukránul: Кузьмино ) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Munkácstól északnyugatra, Oroszkucsova és Bereghalmos közt fekvő település.
1910-ben 525 lakosa volt, melyből 14 magyar, 145 német, 366 ruszin volt. Ebből 371 görögkatolikus, 154 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott.
2020-ig a beregsárréti tanácshoz tartozott.