A Darva témája emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Darva már régóta vita, vita és mélyreható elemzés tárgya. A társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatása tagadhatatlan, és jelentősége ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben a Darva számos aspektusát vizsgáljuk meg, eredetétől és fejlődésétől a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásáig. Reméljük, hogy egy alapos vizsgálattal rávilágítunk erre a jelenségre, és világos és tömör képet adunk annak fontosságáról a modern világ számára.
Darva (Колодне) | |
![]() | |
A falu fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Uglya község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1447 |
Irányítószám | 90512 |
Körzethívószám | 03134 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 306 m |
Terület | 13 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Darva témájú médiaállományokat. |
Darva (ukránul: Колодне ) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Técsőtől északra, Kricsfalu és Dulfalva közt fekvő település. Keresztülfolyik rajta az Odaró.
Darva a máramarosi eredetű Darvay család ősi fészke. A család őse Sztoján volt, kinek János nevű fiától származott le a Darvay, Kricsfalusi és a Sztojka család. Sztoján fia János még 1397-ben szerzett adományt Darva településre. 1411-ben pedig Sandrint, Sztojkát és Tamást iktatták be Darva és Kricsfalva birtokába.
A család tagjai közül a 16. században élt Kricsfalusi Simon fiai voltak azok, akik már vezetéknevükül használták a Darvay nevet. A család később több megyébe, így Szatmár megyébe is elszármazott. 1420-ban Darva felét a Kricsfalusi rokonság Irholci Tatulnak, másik felét Dulfalusi István fiainak adták el 660 forintért, de a birtok egy részének a következő évtizedekben ismét birtokosai lettek. A középkor végétől a falu a Kricsfalusi és a Sztojka család ruszin jobbágyfaluja.
1910-ben 725 lakosából 10 magyar, 120 német, 595 ruszin volt. Ebből 601 görögkatolikus, 120 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Técsői járásához tartozott.