Ebben a cikkben a Nyágova témával foglalkozunk, amely jelenleg nagy érdeklődést váltott ki. A Nyágova olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki különböző területeken, legyen szó a politikáról, a társadalomról, a tudományról vagy a kultúráról. A Nyágova régóta tanulmányok és kutatások tárgya, és relevanciája ma is növekszik. Ebben a cikkben a Nyágova-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását és relevanciáját a mai társadalomban.
Nyágova (Добрянське) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Irhóc község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1415 |
Irányítószám | 90560 |
Népesség | |
Teljes népesség | 2714 fő (2001) |
Népsűrűség | 33 506,17 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 272 m |
Terület | 0,081 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Nyágova (ukránul: Добрянське) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Técsőtől északkeletre, a Tarac vize mellett, Irhóc és Kiskirva közt fekvő település.
Nyágova a 14. század végén települt, a Tarac melletti termékeny, árvízektől látogatott helyen.
1415-ből ismerjük első birtokosát is, a Talabor- és a Nagyág völgyében birtokos román eredetű Úrmezei család-ot, aki Zsigmond királytól kapta adományba a falut. 1419-ben az Úrmezei család tagjai Vlád fia Simon kenéznek és rokonságának adományozták a falu felét. A 15. században a falu a Nyágovai család birtoka volt, akik a kenézek leszármazottai voltak. 1504-ben a Pogány család jobbágyfalvaként tartották számon.
1910-ben 1162 lakosából 11 magyar, 139 német, 1012 ruszin volt. Ebből 1023 görögkatolikus, 138 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taracvizi járásához tartozott.