Ebben a cikkben elmélyülünk a Máragyulafalva_ lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és a mai társadalomban betöltött jelentőségét. A történelem során a Máragyulafalva_ alapvető szerepet játszott az emberi élet számos területén, a kultúrára és a művészetre gyakorolt hatásától a gazdaságra és politikára gyakorolt hatásig. Részletes és kimerítő elemzésünkkel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Máragyulafalva_-re és annak fontosságára a kortárs világban, új nézőpontokat és megközelítéseket kínálva a jelenlegi jelentőségének megértéséhez.
Máragyulafalva (Giulești) | |
![]() | |
A máragyulafalvi görögkatolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Máramaros |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Máragyulafalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 437160 |
SIRUTA-kód | 108160 |
Népesség | |
Népesség | 997 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 (2002) |
Népsűrűség | 38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 332 m |
Terület | 86,42 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Máragyulafalva weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Máragyulafalva (románul: Giulești, németül: Ludwigsdorf, jiddisül ז'יולשט) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Máramarosszigettől 14 kilométerre délre, a Mára partján fekszik.
Első említését egy 1317-ben kelt oklevél 1349-ből fennmaradt másolatában találjuk. Ennek tanúsága szerint mind magyar, mind román nevét az alapító Drágos kenéz Gyula (Giulea) nevű fiáról kapta. 1355-ben Gyulahaza, 1385-ben Gywlafalwa.
A legpatinásabb máramarosi román kisnemesi falu volt, családjai a vármegye irányításában is gyakran szerephez jutottak. Az alapító kenézi család a 14. században kiterjedt birtokokat szerzett, később több részre szakadt, és a különböző ágak közül több más falvakban települt le. Innen írták nemesi előnevüket többek között a Bandra, Berche, Czinczas, Fejér, Ficze, Gyula, Ivanka, Nemes, Pap, Perse, Rednik, Stibor és Vlád családok. Maga Máragyulafalva túlnyomóan nemesi falu maradt, amire jellemző, hogy 1848-ban mindössze két jobbágycsaládot szabadítottak föl. 1956-ban különvált tőle Gyulamonostor. Egyike azon kevés falvaknak Romániában, ahol a 2002-es népszámláláskor a lakosság relatív többségét a görögkatolikus felekezet alkotta.
1838-ban 1108 görögkatolikus és 16 zsidó vallású lakosa volt.
1910-ben 1821 lakosából 1615 volt román, 174 német (jiddis) és 32 magyar anyanyelvű; 1628 görögkatolikus és 175 zsidó vallású.
2002-ben 1178 lakosából 1172 volt román nemzetiségű; 561 görögkatolikus és 529 ortodox vallású.