A mai világban a Kiskirva olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A Kiskirva eredetétől napjainkig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elmélkedésének tárgya. A társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára, sőt a politikára gyakorolt hatása az idők során jelentős volt. Ebben a cikkben a Kiskirva-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges hatását a jövőben. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kiskirva körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsunk a témában.
Kiskirva (Біловарці) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Bedőháza község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1658 |
Irányítószám | 90562 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 267 m |
Terület | 23 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Kiskirva eredeti nevén Bélavár (ukránul: Біловарці) kis település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Técsőtől északkeletre, Bedőháza és Nyágova közt fekvő település.
Kiskirva nevét 1373-ban, majd 1415-ben említi először oklevél Beelwara néven, majd 1436-ban Belawar néven írták.
Kiskirva (Bélavár) a Kirvai család települése a Tarac jobbpartján, míg a folyó balpartján, vele szemben fekszik Nagykirva (Kirva), melynek ugyancsak a Kirvai család volt a birtokosa. 1415-ben Kiskirvát (Bélavárt) Kirvai Ladomer és Mihály eladják Ilholci Tatulnak, Kökényesi Erdő fia Sandrinnak és Bedőházi Dancsnak, így Kirva ez időtől a Kirvai Tatulok, majd a Dolhaiak birtoka lett.
1910-ben 718 lakosa volt. Ebből 3 magyar, 132 német, 583 ruszin volt. Ebből 583 görögkatolikus, 132 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taracvizi járásához tartozott.
A település egykori várának, Bélavárnak nyomai mára már nem láthatók.