Ebben a cikkben a Felsőapsa-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról. A Felsőapsa-hez kapcsolódó történelmi, kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági vonatkozásaival foglalkozunk, azzal a céllal, hogy megértsük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. Friss kutatások, szakértői vélemények és olyan emberek tanúvallomásai kerülnek bemutatásra, akiknek volt tapasztalatuk a Felsőapsa-el kapcsolatban. Ezzel a kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy az olvasó mélyen és teljes mértékben megértse a Felsőapsa-et, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott véleményt alkossanak és gazdagítsák tudásukat ebben a témában.
Felsőapsa (Верхнє Водяне) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Nagybocskó község (2020–) |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1947 |
Irányítószám | 90611 |
Körzethívószám | 3132 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 393 m |
Terület | 8,908 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Felsőapsa (ukránul: Верхнє Водяне , románul: Apşa de Sus) falu Kárpátalja Rahói járásában.
Átfolyik rajta az Apsica, melybe itt torkollik a Tyusag.
Közigazgatásilag hozzátartozik: Almáspatak (Sztrimba): 90612, valamint önálló irányítószám nélkül Rika (település) (Ricsana) és Tyuság (Tjusag).
Nevét a hagyományok szerint az Apeczka havasokban eredő Apsa folyóról kapta, mely keresztülfolyik rajta.
Felsőapsa nevét 1406-ban említette először oklevél Superior Apcha néven. A magyar alapításúnak tartott település az 1300-as évek utolsó évtizedeiig a Kusalyi Jakcs család birtokai közé tartozott. 1387-ben Zsigmond király a Kusalyi Jakcsoktól csere útján Szász fia Máramarosi János-nak adta, később pedig az Urmezei családé lett.
1429 után helybeli román nemesek birtoka volt, de a század végén a ruszin falukkal rendelkező csebi Pogány családé lett, kiknek birtokában eloroszosodott, de a településnek a 16. században még tekintélyes magyar lakossága is lehetett. Felsőapsa ismert birtokosai voltak még: 1550-ben Brodarics Máté, 1600-ban Pogány György, Pogány Péter, Pernyeszi Imre.
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott.
1910-ben 4704 lakosából 50 magyar, 1027 német, 3594 román volt. Ebből 3646 görögkatolikus, 1029 izraelita volt.
Lakóinak száma (2003): összesen 6873 fő, Felsőapsa = 5219 fő; Almáspatak (Sztrimba) = 1320 fő, Rika + Tyuság = kb. 300 fő.