Görbeháza
Mai cikkünkben a Görbeháza-ről fogunk beszélni, amely ma egy izgalmas és releváns téma. A Görbeháza olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a szórakoztatás és a kultúra világát is. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Görbeháza továbbra is olyan releváns téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Görbeháza különböző aspektusait, elemezzük jelentőségét és mai hatását, és megpróbálunk rávilágítani egy olyan témára, amely mindannyiunkat foglalkoztat.
| Görbeháza | |||
 | |||
| Légi fotó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúnánási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Giricz Béla Lászlóné (független) | ||
| Irányítószám | 4075 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2249 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 29,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 80,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′, k. h. 21° 14′Koordináták: é. sz. 47° 50′, k. h. 21° 14′ | |||
 Görbeháza
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Görbeháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görbeháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Görbeháza község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban.
Fekvése
A vármegye északnyugati részén található, a megyeszékhely Debrecentől körülbelül 50 kilométerre északnyugatra, Miskolctól és Nyíregyházától is hasonló távolságra.
Különálló településrésze Bagota, mely a központjától 9 kilométerre délre fekszik.
A közvetlenül határos települések: északkelet-kelet felől Hajdúnánás, délkelet felől Hajdúböszörmény, dél felől Balmazújváros, délnyugat felől Újszentmargita, nyugat felől Folyás, északnyugat felől pedig Polgár.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 35-ös számú főút, amely végighalad a központján, ezen érhető eé Nyékládháza-Polgár és Debrecen-Hajdúböszörmény felől is; Hajdúnánással a 3508-as út kapcsolja össze. Határszélét északon érinti még a Polgár-Hajdúnánás közti 3501-es út is.
Áthalad a határai között az M3-as autópálya is, melyből ráadásul itt ágazik ki az M35-ös autópálya is, ezek révén az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető lenne, viszont le- és felhajtó csomópont nincs a területén, így a sztráda irányából Görbeháza legegyszerűbben a polgári csomóponttól érhető el.
Bagotát a község központjával a 33 121-es számú mellékút köti össze.
Története
Görbeháza eredeti neve Görbeházpuszta, mely a szomszédos településhez, Polgárhoz tartozott. Nevét az ott lévő L alakú házról kapta, mely házformát ezen a vidéken "görbeháznak" mondanak. A hagyomány szerint ez a ház a Hortobágy puszta szélén, a pásztorok és betyárok által látogatott csárda volt, nagy pincével, melynek nyomai még ma is látszanak.
A falu története a szomszédos településsel, Polgárral fonódott össze, területe az egri káptalan polgári birtoktestéből szakadt ki.
Az 1910-es népszámlálás szerint Görbeház puszta lakott hely, 165 lélekkel. A Nagyatádi földreform során vetődött fel Polgáron egy telepes község létrehozásának ötlete. Az ötletet motiválta, hogy Görbeháza mai területe, a Nagykapros és a Lipcsei-hát nevezetű birtokok - melyeket egyébként is kiosztásra szántak - Polgártól messze (13 km-re) estek és azok kisebb darabokban való művelésre igen kedvezőtlennek mutatkoztak.
A földreform értelmében Görbeház-pusztán 1924-ben új telepes község jött létre.
A falu ténylegesen 1925 és 1929 között épült fel, tervszerű mérnöki kiosztásban, melyhez az építők állami hiteleket kaptak.
Népessége gyorsan növekedett, hiszen 1939-1940-ben az országos birtokpolitikai intézkedések következtében újabb telkeket osztottak ki. Ekkor önállósodása már nem volt kétséges, de erre formálisan csak 1945-ben került sor, ekkor lakóinak száma 1638 fő volt, s ebben az évben önálló jegyzőséget kapott, és ezzel érte el a nagyközségi rangot.
A korábban ideiglenesen Görbeházának nevezett község nevét a belügyminiszter 015.304 (1948.III.12.) számú rendelete véglegesítette.
Közélete
Polgármesterei
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2450 | 2408 | 2366 | 2298 | 2277 | 2249 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,4%, református 7,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 27,9% (17,8% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, cigánynak, szlováknak és románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,5% volt református, 23,3% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 0,4% evangélikus, 21,3% felekezeten kívüli (46,5% nem válaszolt).
Nevezetességei
- Görbeháza a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen határában fekszik, közvetlen környezetében ritka növénytársulásokra és gazdag állatvilágra, a település belterületén tavasztól egészen nyár végéig a környéken egyedülálló számú gólyacsapatokra bukkanhatunk. Ezért nevezik Debrecenben a gólyák városának is.
- Görbeháza fekvése infrastrukturális szempontból nagyon kedvező, hisz az M3, és M35-ös autópálya közvetlen közelében helyezkedik el. A rendkívül kedvező fekvés lehetővé teszi, hogy a településről négy vármegyeszékhely érhető el egy órányi utazással: Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Eger.
- Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt.
- A polgármesteri hivatalt és a jegyzői lakot a település létesítésével tartják egyidősnek.
- A falu jeles alapítója és első főbírája Rapcsák János volt, aki közreműködött az utcanevek adásában is, tehát a község keresztapjának tartják.
- A messze földön híres nagy mesélőt, Forgács Sándor juhászt is számon tartja a falu népe.
- A káptalan emlékét az utóbbi Kolozsvári névre átkeresztelt Káptalan utca őrzi.
- 1967-ben a vízműkút fúrása idején a jelenleg lezárt és észlelőkútként megmaradt próbafúrás kútjából termálvíz tört fel. A termálvíz felhasználási lehetősége jelenleg kiaknázatlan.
Jegyzetek
- ↑ a b Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑
- ↑ Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Görbeháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Görbeháza Helységnévtár
- ↑ Görbeháza Helységnévtár
