Körösszakál

Körösszakál
Forza Milan söröző, az Alföldi kéktúra igazolópontja
Körösszakál címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Berettyóújfalui
Jogállás	község
Polgármester	Pálfi Tamás (független)
Irányítószám	4136
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	682 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	55,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′, k. h. 21° 36′47.016666666667, 21.647.016667°N 21.600000°EKoordináták: é. sz. 47° 01′, k. h. 21° 36′47.016666666667, 21.647.016667°N 21.600000°E
Körösszakál Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Körösszakál weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösszakál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Körösszakál (románul: Săcal) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

Körösszakál Hajdú-Bihar vármegye délkeleti peremén, a Sebes-Körös jobb partján, a Kis-Sárrét északkeleti peremén, a Bihari-sík szomszédságában fekszik. Területe 1502 hektár.

A szomszédos települések: északkelet felől Körösszegapáti, délkelet felől Körösnagyharsány, dél felől Biharugra, nyugat felől pedig Magyarhomorog. A Tiszántúl nagyobb városai közül Gyulától és Debrecentől egyaránt 63-63 kilométerre fekszik.

Megközelítése

Közúton

A településen nyugat-keleti irányban végighúzódik a Komádi-Biharkeresztes közti 4215-ös út, ezen érhető el mindkét végponti város irányából. Zsadánnyal a 4216-os út köti össze.

Budapest, illetve az ország távolabbi (nyugatabbi és északabbi) részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala: Berettyóújfaluig az M35-ös autópályán, a 42-es vagy 47-es főúton, onnan Körösszegapátiig a 4217-es, onnan pedig tovább a 4215-ösön. Egy másik alternatíva: Furtáig a 47-esen, onnan Komádiig a 4219-es, onnét pedig ugyancsak a 4215-ösön.

Vasúton

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja volt itt, de jelenleg nem üzemel, mert ezen a vonalszakaszon az utóbbi években szünetel a forgalom. Körösszakál megállóhely egyébként a vonal mai állomásainak viszonylatában Komádi vasútállomás és Körösnagyharsány vasútállomás között található; fizikailag a település központjától mintegy 2 kilométerre délre helyezkedik el, a Sebes-Körös túlsó partján, közúti elérését a 4216-os útból kiágazó 42 318-as számú mellékút biztosítja.

Autóbusszal

A Debrecen-Gyula vonalon fekszik. A közlekedés elég jó, óránként járnak a Volán-buszok.

Története

Történelméről keveset tudni.A település mai határain belül több középkori község is létezett, például Petlend és Csehi. A települést a Szakali család birtokaként említi egy 1248-as határjáró oklevél, mint Csehi falu határosát. Ekkor Zakal néven volt ismert. Ezt követően Toldi Albert unokáinak birtoka, a későbbiek folyamán többször is felhozzák, mint a Toldiak uradalmának közepén fekvő kis, nemesi birtokosok által lakott települést. ekkor már a Sacal nevet viselte a falu, melynek származása a török eredetű magyar "szakáll" főnévből származik.(Egyes nyelvészek a szláv "szokolya" szóból eredeztetik). Bihar vármegye 1552. évi összeírásában két Szakál nevű helységet is találunk. 1608-ban Komádi fogadta be a törökök elől futó szakáliakat. Az 1740-ig pusztán állott területre 23 református család tér vissza, akik a falu ősi lakóinak tekinthetők.

A falu újabb kori történetében nagy szerepet játszottak a Mártonffy grófi család tagjai, akik egészen a 20. század közepéig birtokoltak itt kisebb-nagyobb területeket. A település ma hivatalosan is kétnyelvű: magyar és román. Bár felekezeti megoszlás szerint mindig is az ortodox vallásúak voltak többségben, az 1930-as népszámlálás jelentős magyar többséget regisztrált. Az ortodox és református vallás mellett jelen van a baptista is. Körösszakál érintetlen természeti környezetben, a Sebes-Körös jobb partján terül el. A folyó, valamint a homokbánya-tavak révén kiváló horgászási lehetőségek várják az idelátogatókat.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt
1990–1994	Kocsis János	független
1994–1998	Samók Gyula	Parasztszövetség
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010		független
2010–2014		független
2014–2019	Pálfi Tamás	független
2019-től		független

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 18%-a román, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,4%-a magyarnak, 22,1% cigánynak, 22,8% románnak mondta magát (18,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,5%, református 24,5%, görögkatolikus 0,6%, egyéb (főleg ortodox) felekezet 21,7%, felekezeten kívüli 5,3% (44,4% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 15,4% cigánynak, 13,5% románnak, 0,3% szlováknak, 0,1% németnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt református, 9,9% ortodox, 3,6% római katolikus, 1% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 14,8% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Sebes-Körös

Körösszakáltól délre folyik, mely 209 km hosszú, Romániában az Erdélyi-középhegységben a Réz-hegység és a Király-erdő közötti völgyben ered. Magyarországon a Kettős-Körösbe torkollik. A rajta átívelő híd neve 1945 előtt Tisza István híd volt, később Körös-hídként emlegették, mára újra visszakapta a nevét. A hidat a II. világháború idején felrobbantották az orosz katonák. A falu lakói facölöpökből és deszkákból készítettek hidat, melyet azonban a tavaszi és az őszi áradások idején nem használhattak. Maradványa mai napig látható az új híd mellett. A hídtól 2 km-re található a szivattyútelep, mely a szántóföldi öntözőcsatornák mellett a környéken épült mesterséges halastavak vízellátását is biztosítja. A folyóra több duzzasztógát is épült, az egyik az előbb említett körösszakáli szivattyúteleptől 100 m-re található, hossza kb: 20 méter, szélessége: 3,5 méter.

• Homokbánya

A homokbányát a hatvanas évek végén nyitotta a helyi Kossuth tsz, 1971-ben már egy 30x20 méteres tó volt. Napjainkban a horgásztóként működő tó területe elérte az 5 hektárt. 35 év alatt az eredetileg sivár, homokos tómeder teljesen átalakult, először elhínárosodott, majd fokozatosan elterjedt a sás és a nád. Mindez kiváló élőhelyet biztosít a halaknak. A tó vízellátását a talajvíz biztosítja.

• Ortodox templom

1788-ban épült késő barokk stílusban , Mihály és Gábor arkangyal temploma. Félkörös szentélyzáródással, hajóját szegmensíves dongaboltozat fedi. A kőfal ikonosztázait a 18. század végén készítették, festője ismeretlen. A középen deformált ajtó fölött a timpanonos kapumotívumban az Utolsó vacsora látható. A templomot 1928-ban újították fel a tetőszerkezettel együtt. A zsindelytetőt ekkor bádoglemezekre cserélték. igazi érdekesség a templomban a királyi ajtó melletti Szűz Mária festmény, melyen a festő a gyerek Jézus nélkül ábrázolja Máriát.

• Református templom

A református gyülekezet igen nagy múltra tekinthet vissza. 1742-ben a hívők közös összefogással sárból, fából építették a templomot, és a tetejét náddal kötötték. Mellé fából tornyot állítottak, mely 1819-ben leégett. 1891-ben építették fel a ma is álló kőtemplomot. először 1960-ban újították fel külsőleg. Mint minden református egyháznak ennek is egyszerű a berendezése. Falai fehérek s citromsárga színűek. A templom különlegessége egy 19. század elejéből fennmaradt és máig is működő pianínó, mely a bécsi mesterek kézügyességét dicséri.

• Ártézi kút

A település közparkjában található, amelynek vize több mint 100 méter mélyről tör a felszínre. Különlegessége, hogy télen nem jéghideg, hanem inkább langyosnak mondható, nyáron pedig hideg. Egy legenda szerint Magyarország 2. legtisztább vize, ezt a tényt mások is tudják, ezért van az, hogy akik átutazók vagy idelátogatnak egyik állomásuk közé tartozik az Ártézi kút.

Ismert személyek

• Itt született 1954. december 1-jén Fábryné Dobai Ilona építőipari technológus, országgyűlési képviselő (1980–1985).

Jegyzetek

További információk