Bagamér
Ma a Bagamér olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Megjelenése óta felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, akik igyekeznek megérteni és különböző nézőpontokból elemezni. Hatása a gazdaságtól a kultúráig különböző szempontokat ölel fel, hatása pedig globálisan kiterjed. Az idő múlásával a Bagamér rendkívül releváns jelenséggé vált, amely ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat szül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a releváns témát, megvizsgálva annak következményeit és következményeit a különböző területeken.
| Bagamér | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Nyíradonyi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Erdős Tibor (független) | ||
| Irányítószám | 4286 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2344 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 53,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 47,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′, k. h. 22° 00′Koordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 22° 00′ | |||
 Bagamér
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Bagamér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bagamér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Fekvése
A nyíri homok és az érmelléki feketeföld határterületén, Hajdú-Bihar vármegye északkeleti szélén, a román határ mellett, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet közelében fekszik a megyeszékhely Debrecentől 34 kilométerre keletre.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Nyírábrány, északnyugat felől Vámospércs, nyugat felől Újléta, dél felől pedig Álmosd. Határszéle keleten több mint 14 kilométer hosszan egybeesik az országhatárral. A legközelebbi települések abban az irányban Érsemjén (Șimian), Érkenéz (Voivozi) és Érselénd (Șilindru).
Megközelítése
Északi határszéle közelében halad el a Debrecentől a nyírábrányi határátkelőhelyig vezető 48-as főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Központja azonban csak egy mellékúton érhető el, a Vámospércs-Álmosd-Létavértes közti 4806-os úton.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal érinti, amely közigazgatási területének északi szélén halad át, központjától mintegy 8 kilométerre. A vasút Szentannapuszta megállóhelye az északnyugati határszéle közelében van, de a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Bagamértól közúton északnyugati irányban nagyjából 11 kilométerre lévő Vámospércs vasútállomás kínálja.
Története
Első fennmaradt írásos említése 1281-ből való, Bagomer néven. Első tulajdonosa a Gutkeled nemzetség volt. Az akkoriban még létező környékbeli kisebb falvaknak mára csak a nevük maradt fenn, Bagamér azonban már a 17. század elején népes településnek számított több mint ezer lakosával, amikor 1611-ben Báthory Gábor hajdú vitézeinek adományozta. A kiváltságlevél nyomán kishajdúvárossá vált. A török időkben elnéptelenedett, s a 18. században jobbágyokkal telepítették újjá. 1848-ig egymás mellett működött a jobbágy- és a nemesi község elöljárósága.
Tulajdonosa egészen 1945-ig a váradi káptalan volt. 1871-től nagyközség, de e címet 1952-ben elvesztette és csak 1971-ben kapta vissza, amikor összevonták Álmosddal. 1990 óta a két község ismét külön önkormányzattal működik.
Közélete
Polgármesterei
| Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Vályi Lajos | független | |
| 1994–1998 | Ruszoly Barnabás | független | |
| 1998–2002 | független | ||
| 2002–2006 | Orvos Mihály | független | |
| 2006–2010 | MSZP | ||
| 2010–2014 | MSZP | ||
| 2014–2019 | független | ||
| 2019–től | Erdős Tibor | független |
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2523 | 2509 | 2540 | 2399 | 2387 | 2344 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 50%, görögkatolikus 7,1%, felekezeten kívüli 15,7% (19,2% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 0,1% románnak, 0,1% ukránnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt református, 2% római katolikus, 6,7% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).
Nevezetességei
- A Kék-Kálló völgye különleges természeti értéket képviselő növényekkel
- Numídiai jegenyefenyők a régi iskola udvarában
- Takó-hegyi fehér nyárak, amelyeket a helyiek csak a „Négy Nyárfa” néven emlegetnek
- Első és második világháborús hősi emlékművek
Györgyegyháza
Györgyegyháza mára már eltünt település, a 16. században beolvadt Bagamérba.
Az akkor még kialakulófélben lévő település nevét a fennmaradt okiratok közül egy 1282. évi határjáró oklevél említi először. 1292-ben terra Georgy, 1313-ban Zentgurg, 1327-ben Györgteleky, 1374-ben Giurgehaz vagy Gurgedhaza, 1543-ban Gergfelde írásmóddal szerepel az oklevelekben.
A falut a Turul nemzetség érmelléki jobbágysága alapította a 13. században, de a feltételezések szerint régebbi település lehetett, a tatárjáráskor pusztulhatott el, majd újratelepítették. A falu 1313-as Szentgyörgy névváltozata valószínűsíti, hogy a védőszentjéről nevezték el. Györgyegyháza sohasem volt népes falu, többnyire csak egy-két házból állt. A 16. században aztán végleg beolvadt Bagamérba, mára már csak puszta.
Jegyzetek
- ↑ a b Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Bagamér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Bagamér Helységnévtár
- ↑ Bagamér Helységnévtár
További információk
- Bagamér a falvak.hu-n
- Térképcentrum Archiválva 2019. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Nyíradonyi járás települései | ||
|---|---|---|
Álmosd · Bagamér · Fülöp · Nyírábrány · Nyíracsád · Nyíradony · Nyírmártonfalva · Újléta · Vámospércs |  | |
