Nagyhegyes

Nagyhegyes
A Keleti-főcsatorna Nagyhegyesnél
Nagyhegyes címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Hajdúszoboszlói
Jogállás	község
Polgármester	Bajusz Istvánné (független)
Irányítószám	4064
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	2847 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	20,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	132,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 21° 20′ 40″47.539808, 21.34450847.539808°N 21.344508°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 21° 20′ 40″47.539808, 21.34450847.539808°N 21.344508°E
Nagyhegyes Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nagyhegyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhegyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyhegyes község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban. Területe 13 276,41 hektár (belterület: 175,35 hektár, külterület: 13 101,06 hektár)

Címere azúrkék vágott pajzs zöld pajzstalppal. A zöld mező közepén arany gázkút állt, amelyből vörös láng csap elő arany mezőben. A gázláng mindkét oldalán arany búzakalász. A két kalász a mezőgazdaságra utal, a láng pedig a falu határában levő gázmezőre.

Fekvése

Nagyhegyes a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben épült. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található. További szomszédos települések még: délkelet felől Ebes, délnyugatról Nádudvar, nyugaton pedig Hortobágy.

Az ártéri síkság tengerszint feletti magassága itt 87–110 méter; a felszínt a Tisza és mellékfolyói alakították ki. A síkságból számos kunhalom emelkedik ki. A felszín jelentős részén mélyben sós és szikes talajok uralkodnak. A főcsatornához közel, a keleti részen jobb a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A táj használatát elsősorban a talajminőség határozta meg. A sziki legelők értékes állat- és növényvilágának megőrzésére alakult 1973. január 1-jén az országban első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park.

A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2–10 méter vastag ártéri lösz borítja. A löszön–iszapon képződött talajok termékenyek, gyakori az alföldi mészlepedékes csernozjom. A kiváló talajoknak köszönhetően a falu keleti részének zöme szántóföld.

Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000-et, ebből a nyári negyedévre jut 780–800 óra. Az évi középhőmérséklet jellemzően 9,7–9,9 °C. Az évi csapadék 520–550 mm, ebből 310–330 mm esik a vegetációs időszakban. Az északkeleti és délnyugati szél mellett az északi szél is gyakori. Mivel kevés a fa, az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig, erős deflációt és gyakori aszályokat okozva.

Felszíni folyóvizei a Keleti-főcsatorna és övárkai, a Pece-éri csatorna és az Alsó-Kadarcs-csatorna.

Felszíni állóvizei a Kadarcsi-tó és az Elepi-halastavak. Az 1961-es gázkitörés helyén keletkezett a mintegy 200 méter átmérőjű Kráter-tó, amit a kitörés hordalékaiból keletkezett , 17 méteres földsánc ölel körül. A sáncot zömmel nemes nyárból (Populus x euramericana) álló erdő borítja. Az erdővel övezett védett kis vízfelület hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldekétől.

A felszín alatti földgázmező kitermelését az 1960-as évben kezdték el. A geotermikus energia is hasznosíthatónak tűnik.

Megközelítése

Legfontosabb megközelítő útvonala Debrecen és Tiszafüred-Hortobágy felől is a 33-as főút. Balmazújvárossal és Hajdúszoboszlóval a 3321-es út köti össze, Püspökladány és Nádudvar felől pedig a 3405-ös úton érhető el. Határszélét keleten érinti a 3319-es út.

Története

A kora Árpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát. I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. Írásban először 1067-ben, a Százdi apátság alapítólevelében említik Hegyesházas néven.

A tatárjárás pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett; túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen külső birtokai közé tartozott, és a 18. század közepétől népesült újra. A szórt tanyákat építő telepesek utódai a 20. század elejére több száz tanyából álló „tanyavilágot” hoztak létre. A második világháború után megindult ennek felszámolása.

A kollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. A középületeket 1950-ben kezdték építeni a falut 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, az utolsó tanyasi iskolát 1975-ben számolták fel.

Közélete

Vezetői

Bővebben: Polgármester-választások Nagyhegyesen

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 16,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 59,3% (18,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,3% cigánynak, 0,-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17% volt református, 3,8% római katolikus, 1,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 47,2% felekezeten kívüli (29,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Nagyhegyesi Kráter-tó: 1961-ben egy gázrobbanás során keletkezett kb. 200 méter átmérőjű tó, mely a településtől keletre fekszik kb. 3,6 kilométer távolságra.

Jegyzetek

További információk

• A község hivatalos honlapja, nagyhegyes.hu
• dr. Bálint György: Gazdák és kertészek Nagyhegyesen, balintgazda.hu
• Nagyhegyes közigazgatási portálja Archiválva 2011. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, e-tarsulas.hu