Tiszacsege

Tiszacsege
Tiszacsege címere Tiszacsege zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Balmazújvárosi
Jogállás	város
Polgármester	Szeli Zoltán (független)
Irányítószám	4066
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	4322 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	34,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	136,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 42′, k. h. 21° 00′47.7, 2147.700000°N 21.000000°EKoordináták: é. sz. 47° 42′, k. h. 21° 00′47.7, 2147.700000°N 21.000000°E
Tiszacsege Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Tiszacsege weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsege témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszacsege város Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.

Fekvése

Polgártól 30 kilométerre dél-délnyugatra, Tiszafüredtől 30 km-re északkeletre, a Hortobágyi Nemzeti Park északnyugati kapujában található. Nagymajor nevű, különálló városrésze a központtól légvonalban 7, közúton csaknem 10 kilométerre délre helyezkedik el.

Mindkét említett város felől a 3315-ös úton érhető el, Balmazújvárossal és Debrecennel a 3316-os út kapcsolja össze. Miskolc felől, Nyékládháza-Ároktő érintésével (a Tiszát komppal átszelve) a 3307-es úton közelíthető meg.

Az egységes morfológiájú település középpontjában, a Tisza-part, Balmazújváros és Egyek felé vezető három út elágazása környékén az egykori egyutcás ófalu található.

Korábban vonattal is elérhető volt, az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon (amelyen a városközpont keleti részén működött állomás mellett Nagymajor településrész is önálló megállóhellyel rendelkezett), de 2009 decemberétől a vonal Tiszacsegét érintő szakaszán megszűnt a forgalom.

Története

Az Árpád-kori település neve a Csege, honfoglalás kori személynévből alakult ki. A Századi-apátság 1067-es alapítólevele már a mai helyén lévő faluként említi meg. IV. Béla 1248-ban kiadott adománylevele szerint Csege országos jelentőségű rév volt, az itt áthaladóknak vámot kellett fizetniük. Az akkori falunak halászati joga volt a Völgyes, Nagy-morotva, és a Hortobágy vizére is. 1299-ben az elnéptelenedett Szilesd falu határát Csegéhez csatolták. 1241-ben a mongol seregek egy része is itt kelt át a muhi csata előtt. IV. Béla hat évvel a tatár járás után, 1248-ban kelt oklevelében a falut az egri püspöki egyháznak adományozta katonaállítás fejében. 1332-ben Károly Róbert birtoka volt, mint adófizető egyházas hely. A XIV. századtól a Bajoni család, majd a Hunyadi család birtoka lett. A település első okleveles említésekor (1248) villa Chege, az Anjou-korban (1336) possessió (= valakinek a birtokában lévő település), Hunyadiak korában, pedig oppidum (= magán földesúri joghatóság alatt álló mezőváros) néven szerepelt. A Tiszántúlról a nyugatra irányuló marhakereskedelem főútvonala itt haladt át. 1478-tól a debreceni mészáros céh is ezt az útvonalat használta.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Németh József	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010	Jónás Sándor	független
2010–2011		független	hivataláról lemondott
2011–2014	Szilágyi Sándor	független	Időközi választás 2011. július 10.
2014–2019		független
2019–2020	Fekete Gergő	független	a képviselő-testület feloszlatta magát
2020–	Szeli Zoltán	független	Időközi választás 2020. október 18.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,7%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (25,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,8%, református 25,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 18,8% (41,2% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt református, 7,2% római katolikus, 1,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 29% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református templom (18. század, barokk)

A város első kőépülete a református templom. A 14. vagy a 15. században, gótikus stílusban készült. Az eredeti templomra Lázár deák által a mohácsi vész előtt készített, de csak 1528-ban közreadott térképéből lehet következtetni: ezen a templomot erődített, bástyával körülvett, lőréses tornyú, mellvédes épületként ábrázolja. A templomerőd a lakosság oltalmazására is szolgált. Egy 1461-ben kelt oklevél is erre utal, amikor "vici Chastel", azaz elő-várként, várszerű építményként nevezi meg a templomot. 1596-ban a környéken nagy pusztítást véghezvivő, törökökkel szövetséges krími tatárok rombolták le. 1621 táján építették újjá. A leomlott torony helyébe fából emeltek haranglábat. A jelenlegi, barokkos formát a templom 1856–1887 között kapta. Az új torony talapzata alá okiratot, egy üveg bort, a forgalomban lévő pénzekből egy-egy példányt helyeztek. Az 1975-ös renoválások felfedték a gótikus épületmaradványokat, az utca felől befalazott sekrestye bejáratát, a déli oldalon pedig az ablakok párkányait. Ekkor tűnt elő a templomot építő kőműves céhjelvénye is. A templom építőkövét, a vulkáni tufát, Tokaj környékéről a Tiszán hajón szállították. A templomhoz tartozott a cinterem, vagyis a déli oldalon elterülő temető. A csegeiek ide temetkeztek 1787-ig. A kereszténység előtti időkből származó, itt továbbélő szokás szerint a sírokat kelet felé tájolták. 2004 nyarán a templom külseje teljes egészében megújult, Mészáros Barna lelkész és Fülöp Sándor gondnok idejében.

• Zsellérház

A városban található az 1833-ban épült Zsellérház, amely 1962 óta mint múzeum fogadja a látogatókat, benne a 19. századi Csege lakóinak életkörülményeit bemutató kiállítással. A zsellérház a XIX. század végi paraszti életmód emlékeit mutatja be állandó kiállítási jelleggel. A házat a hajdani tulajdonosa, a Ferge-család építette. Az épület fehérre meszelt vályogfalú, nádtetővel fedett. A hármas térbeosztású jobbágyház pitvarába belépve a konyhával találjuk szembe magunkat. A szobában található az eredeti állapotában meglévő búboskemence, amelyet a konyhából lehetett fűteni. A pitvar másik oldalán, pedig a kamra helyezkedik el. A Múzeumház konyhai berendezése Tiszafüred és Mezőcsát fazekas műhelyeiben készült cserépedényekből, evőeszközökből és különböző használati tárgyakból állnak. A hagyományos paraszti életrend szerint az asszonyok helye a kemence és a kandalló körül volt, a férfiak, pedig a saroklócán ülve étkeztek, tanyáztak. A vendégeket a nyoszolya előtti karosszékbe ültették. A tiszacsegei Zsellérházat népi építészeti műemlékké nyilvánították 1963-ban.

• Tüzelős-ól múzeum

A város településnéprajzi különlegessége a kétbeltelkesség. Ennek lényege, hogy a lakóház csoportja a múlt század közepéig elkülönült a gazdasági udvar szerepét betöltő úgynevezett szálláskertektől, amelyek külső gyűrűként övezték a belső magban épült lakóházakat. A XVIII. században a Tüzelős-ól a szálláskert része volt. A csegei parasztság ezekben az ólakban tartotta a jószágállományt, mely főleg szarvasmarhákból állt. Ezek az ólak meglehetősen primitívek voltak. Többségük nád vagy vesszőfonatos falazattal készült. A teteje bogárhátú, szalmával és gazzal fedett, földdel meghányott volt. Bejárati ajtajuk a hosszanti oldalon nyílott. Gyakorta gádor, vagy ajtó előtti boltozat védte. A tüzelős ólak belsejének kicsiny ablakok adtak fényt a bejárati ajtó falán jobbról balról. A tüzelős ólak ajtajai kéttáblásak, ez az istállók ajtaján is gyakori volt. Az ajtó felső részét külön is ki lehetett nyitni. Ezáltal a tüzelős ól belsejének nappali világítása és szellőztetése is lehetővé vált. A jászlak mellett az állatokat gondozó férfiak számára ülő- és fekvőpadkákat is beépítettek, vagy priccseket, dikókat helyeztek el, ugyanitt gyakran zsombékon ültek.

• Tiszacsegei Termálstrand

Az 1972-ben feltárt 80 °C-os sok oldott szerves anyagot tartalmazó termálvízre épült a két gyógymedencés strandfürdő, s a csónakázó tó. A fürdő vize csont-, bőr-, izom- és reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. A strand szomszédságában két hektáros területen fekszik a Holdfény Kemping, amely árnyas fáival, csendes környezetben 500 fő pihenését szolgálja.

• Holt-Tisza és a Kácsa sziget

A Holt-Tisza - hivatalos nevén Nagyerdei vagy Miskafoki holtág - a folyó szabályozásáig az élő Tisza részét képezte. Teljes területe 30 hektár, hossza 4 és fél kilométer. A Kácsa-szigetet a Holt-Tisza fogja közre. Ez a fokozottan védett táj, a környéken egyedülálló ősállapotával valóságos bioszféra-rezervátum, melyhez hasonló sem hazánkban, sem Európában nem található. A 700 hektáros területből 340 hektáron erdő borítja. A Holt-Tisza és a Kács sziget is a Hortobágyi Nemzeti Park védelme alatt áll

Turizmus

A községet rendszeres motoros komp köti össze a Tisza túlpartján lévő Ároktővel. Különlegessége, hogy a komp lapátkerekes, hasonlóan a benki komphoz. A Tisza partján csónakkikötő, nyaralóhajó kikötő, halászcsárda, gyermek vízitábor, horgászóhelyek szolgálják a pihenőket, vízisportolókat.

Állandó programok:

• Halászléfesztivál: július első szombatja 1 napos rendezvény
• Csege Napok: augusztus első hétvégéje 3 napos rendezvény
• Harcsapaprikás főző fesztivál: szeptember első szombatja 1 napos rendezvény
• Nagymajori-kastély vagy Vay-kastély

Neves személyei

• Papp József dr., az ELTE docense
• K. Kovács Péter dr.
• K. Kovács László dr. néprajzkutató
• Gafni Miklós operaénekes
• Vadász Ernő
• Oláh Mihály, olimpia, Moszkva, 1980, lovaglás

Jegyzetek

További információk

• Tiszacsege hivatalos honlapja
• Tiszacsege közigazgatási portálja Archiválva 2020. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tiszacsege komp