Ebben a cikkben a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal kérdésével foglalkozunk, amely mára nagyon aktuálissá vált. A Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal olyan téma, amely különböző szektorok érdeklődését keltette fel hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Az évek során a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal olyan tanulmányok és kutatások tárgya volt, amelyek meglepő eredményeket hoztak. Ebben az értelemben helyénvaló megvizsgálni a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal-et körülvevő különböző szempontokat, valamint annak implikációit és következményeit. Multidiszciplináris megközelítésből megvizsgáljuk a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal által kínált különböző szempontokat, azzal a céllal, hogy elmélyítsük a megértésünket, és átfogó képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Pusztaszabolcs–Dunaújváros–
Paks vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tehervonat Dunaújvárosban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 42 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 79 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feszültség: | Pusztaszabolcs–Dunaújváros között 25 kV, 50 Hz ~ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 100/80/60 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Pusztaszabolcs–Dunaújváros-Paks-vasútvonal a MÁV 42-es számú, egyvágányú, Dunaújvárosig villamosított vasútvonala a Mezőföld keleti peremén, a Duna jobb partja mentén. Hozzá kapcsolódik a 43-as számú Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonal, amely tulajdonképpen e vonal kiegészítése Rétszilas irányába.
A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt.
A Fejér és Tolna vármegyei HÉV társaság által épített, Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks (Ópaks) közötti vonalat a millennium évében, 1896. december 23-án helyezték üzembe, a Székesfehérvár-Paks vasútvonal részeként. A vasútvonalat alacsony műszaki követelményű, helyiérdekű vonalként építették, 23,6 kg/fm tömegű, „i” rendszerű sínekből.
Az eredeti elképzelések szerint folytatták volna az építést Tolna felé (Tolna-Mözs vasútállomásig, ami által a vonal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalhoz csatlakozhatott volna), a beruházást azonban a Duna jobbpartán húzódó magaspart megerősítési munkáinak hatalmasra rúgó költségei megakadályozták. A vonal paksi végponti állomása is a partoldal veszélyes mivoltából adódóan került a település központjától távol, északi irányban a téglagyár mellé.
A vasútvonal összeköttetésbe került a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonallal az 1930-ban átadott Dunaföldvári hídon átvezetett Dunaföldvár–Solt-vasútvonal segítségével.
1950 nyarán Sztálinváros építése kapcsán megkezdték a Pusztaszabolcs-Dunapentele szakasz átépítését. A vasútvonal eredeti nyomvonalának körülbelül 40%-a épült át más nyomvonalra: ennek során elsősorban a kis sugarú íveket korrigálták, Adony és Rácalmás vasútállomását pedig áthelyezték. A legnagyobb nyomvonal-módosítást Rácalmás után hajtották végre, ahol a régi pálya egymást követő, számos kis sugarú ívét kiváltva hosszú bevágásokkal és töltésekkel vezették át a nyomvonalat a rendkívül hullámos terepen. A nyomvonal-korrekcióval Dunapentele állomás is megszűnt, az új nagyállomás a korábbinál mintegy 2 kilométerrel délebbre épült meg. A vasútépítési munkák a régi nyomvonalon fenntartott forgalom mellett folytak, az új nyomvonalú pályán 1951. december 16-án indult meg a közlekedés.
A Paksi Atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva-Paks vonalszakasz átépítése, valamint a vasúti pálya folytatása a Duna mentén az erőmű területéig. A felépítményt lecserélték, hogy a 20 tonna tengelyterhelésű mozdonyok is közlekedhessenek rajta, a nyomvonal azonban változatlan maradt. 1976-ra készült el a vonal meghosszabbítása. 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel és északabbra egy, a 6-os út 1952-ben épült szakasza alatt aluljáróval megközelíthető megállóhelyet a dunai személyhajó kikötő mellett. A régi végállomást 1985-ben vasúti múzeumnak rendezték be, ami 2000-ig a Magyar Vasúttörténeti Park megnyitásáig működött.
A Pusztaszabolcs-Dunaújváros szakaszt 1983-ban villamosították, szeptember 5-én történt meg a villamos üzem felvétele. A felsővezeték kiépítésének folytatását Rétszilasig tervezték, de a komlói bányászat megszűnése és a magas költségek miatt nem valósult meg. 1994-ben Dunaújváros és Paks között is tervezték a villamosítást, de technikai okok miatt máig nem valósult meg.
Az 1990-es évek közepén számos szolgálati hely megszűnt, vagy visszaminősítést kapott. 1995-ben Bölcske megálló-rakodóhelyből táblás megállóhely lett, a forgalmi szolgálat megszűnt, valamint a rakodóvágányokat felszedték. A korábban Baracs-Ménesmajor néven megálló-rakodóhelyként, a mezőfalvai elágazás közelében működő Ménesmajor megállóhely szintén felszámolásra került a rétszilasi deltavágánnyal együtt. Az eredetileg váróhelyiséggel kibővített őrházat 1997 telén eladták, majd elbontották.
Dunaföldváron a Beszédes József híd 2001-es felújításakor a hídon a vasúti közlekedést nem állították vissza, ezért 1999-ben megszűnt a Dunaföldvár és Solt közötti vasúti összeköttetés is. Napjainkra a teljes szakaszon felszedték a pályát, Dunaföldvár belterületén a régi vasúti pálya nyomvonalában épült meg az 52-es főút új, a városközpontot elkerülő szakasza. Az összekötő vasút egykori nyomvonalán 2015-ben kerékpárút épült.
Az 1990-es években a vasúti múzeum is bezárt, a területén, a szabadban álló mozdonyokat és egyéb járműveket a 2000-ben megnyitott Magyar Vasúttörténeti Parkba szállították. 2001-ben az itt működő táblás megállóhely a terület magánkézbe kerülésével megszűnt.
Bölcske lakatlan, felügyelet nélkül maradt épületét életveszélyessé nyilvánították, ezért 2008. januárban a sérült, omladozó tetőszerkezetet elbontották. A bölcskei önkormányzat korábban felajánlotta a MÁV-nak a ma már ritkaságnak számító, eredeti állapotban álló III. osztályú, szabványos mellékvonali felvételi épület megvásárlását és helyreállítását. 2009-re az épület maradéka is elbontásra került.
2023. december 10-től a vasútvonalon Kulcs megállóhelyen feltételes megállási rend került bevezetésre, ezzel egyidőben megszűnt Dunaújváros külső megállóhely.
A vasútvonal egyvágányú, sík- és dombvidéki jellegű, teljes hossza 79 km.
Pusztaszabolcson a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalból ágazik ki. A pálya Dunaújvárosig villamosított, önműködő térközbiztosítással, fényjelzőkkel, az útátjáróknál automata fénysorompókkal vannak biztosítva. Mezőfalva elágazásig a felépítmény hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerű, vasbetonaljakon fekszik.
Dunaújvárostól Paks végállomásig a vasútvonal nem villamosított. Itt állomástávolságú közlekedés van. Az állomások jelzői vonóvezetékes alakjelzők, kivéve Pakson, ahol fényjelzős, kulcsazonosítós biztosítóberendezés működik. Az útátjárók fénysorompóval biztosítottak, az állomások teljes csapórudas sorompóit a személyzet működteti, míg a kisebb jelentőségű földutakon nem biztosított útátjárók vannak. A rendszeresen karbantartott felépítmény hagyományos, - Paks Duna parti, egymáshoz hegesztett sínszálas, GEO-s sínleerősítésű szakaszát kivéve - szinte kizárólag lengő-, elenyészően ikeraljas illesztésű, 24 m hosszú, 48 kg/fm sínrendszerű, túlnyomórészt vasbetonaljakon a GEO-s mellett vegyesen közvetlen síncsavaros, alátétlemezes lerögzítéssel. A kiépítési sebesség itt 80 km/h, de a megengedett sebesség csak 60 km/h.
A paksi Duna-parton, a végállomás és a korábbi Ópaks állomás közötti pályaszakaszt 2021 nyarán felújították fel az erőmű bővítésére készülve: a vasúti pálya felépítményét felszedték, a kőágy megerősítése után SMD-80/UVP típusú vágányépítő géplánccal fektették le az új sínrendszert. A pályaszakasz új fénysorompókat és hozzá tartozó biztosítóberendezéseket kapott egészen Dunaföldvárig.
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2023 szeptemberéből) |
A vasútvonalon a pályasebesség Pusztaszabolcs és Mezőfalva elágazás között 100 km/h, onnan tovább Paksig 60 km/h. A vonalon az alábbi lassújelek vannak érvényben:
Pusztaszabolcs és Dunaújváros között a személyvonatokat mind Stadler FLIRT motorvonatok továbbítják a Budapest-Pusztaszabolcs-Dunaújváros viszonylatban.
A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt.
A Budapestről és Dunaújvárosból induló, illetve oda érkező irányvonatokat zömében MÁV V63 sorozatú mozdonyokkal továbbítják, gyakran látni külföldi, illetve magánvasúti mozdonyokat is. A helyi tolatós teherforgalmat a korszerűsített MÁV M62 vagy MÁV M43-as gépekkel szolgálják ki. Dunaújváros-Paks között a bioetanol szállítmányok mellett a ritka tolatós tehervonatokat M62-es és M43-as mozdonyok vontatják. A közelmúltban Dunaföldváron egy új gyártelep létesült, amelyhez iparvágány is épült.
A vonal helyzete elsősorban a Dunai Vasmű és a Paksi atomerőmű miatt kivételesnek mondható. A vidéki nagyvárosok állomásai között Dunaújváros állomása a teherforgalom nagysága szempontjából kiemelkedő helyen van. Ugyan nincsen tervben véve jelentősebb korszerűsítés a vasútvonalon, a jelenlegi pályaállapotokat stabilan fenntartják.
A lista a 2022–2023-as menetrend adatait tartalmazza.
Vonat | Útvonal |
---|---|
személyvonatok | |
S42 | Budapest-Déli – Érd felső – Pusztaszabolcs – Dunaújváros |
Z42 | Budapest-Déli – Érd felső – Pusztaszabolcs – Dunaújváros |
S431 | Dunaújváros – Rétszilas – Simontornya |