Zsukó
A mai világban a Zsukó továbbra is a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. Az egészségre és a jólétre gyakorolt hatásától a gazdaságra és a politikára gyakorolt hatásáig a Zsukó továbbra is vitákat és reflexiókat generál különböző területeken. A történelem során a Zsukó kulcsfontosságú szerepet játszott az emberek életében, trendeket alakított ki, előmozdította a kulturális változásokat és kihívást jelentő konvenciókat. Ebben a cikkben a Zsukó-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a mai relevanciáig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító elképzelést kínáljunk a témáról.
| Zsukó (Жуково) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Iványi község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89634 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Terület | 1,241 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 29′ 47″, k. h. 22° 38′ 48″48.496389°N 22.646667°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 47″, k. h. 22° 38′ 48″48.496389°N 22.646667°E | |
 Zsukó
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsukó témájú médiaállományokat. | |
Zsukó település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
Munkácstól északnyugatra, Beregsárrét, Nagymogyorós, Beregszőlős és Cserház közt fekvő település.
Nevének eredete
Neve a ruszin, ukrán Zsuk családnévből ered.
Története
Zsukó nevét 1417-ben említette először oklevél, mikor a birtokot a Nagytárkányi család kapta királyi adományként Zsigmond királytól.
A 18. századtól Zsukó, Zsukova. Zsukovo néven írták.
1910-ben 511 lakosából 4 magyar, 33 német, 474 ruszin volt. Ebből 477 görögkatolikus, 33 izraelita volt.
A Trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza.
