Ebben a cikkben a Érdem (buddhizmus) lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A Érdem (buddhizmus) olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét és érdeklődését felkeltette. Megjelenése óta a Érdem (buddhizmus) vita, kutatás és elemzés tárgyát képezi különböző területek szakértőinek. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Érdem (buddhizmus)-hez kapcsolódó különböző oldalakat és szempontokat, valamint annak társadalomra és kultúrára gyakorolt hatását. Ezen kívül elmélyülünk annak időbeli alakulásában és a mai relevanciájában. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit valaha is tudni akart a Érdem (buddhizmus)-ről, és merüljön el a tudás és felfedezés világában.
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
|
Körvonalakban |
Az érdem vagy érdemes tett (szanszkrit puṇya, páli puñña) buddhista és hindu fogalom, mely szerint az érző lények a jó cselekedeteik (szóbeli, tettbeli, vagy gondolat általi) eredményeként érdemeket szerezhetnek és halmozhatnak fel, amely hatással lesz a hátralevő és a következő életeikre is. Az ilyen érdemek hozzájárulnak az egyén spirituális megszabadulásához. Érdemre többféle módon lehet szert tenni. A Tíz üdvös cselekedet szútra szerint tízféle módon. Ezen felül a mahájána Ksitigarbha bodhiszattva nagy fogadalmainak szútrája (Taisó tripitaka - 0412) szerint az érdemes tett egy heted részét tovább lehet adni egy halott közelálló részére, mintegy lecsökkentve ezzel a szenvedéseit az új létezésben. Egyes buddhista irányzatokban a megszerzett érdemeket fel szokták ajánlani az érző lények javára (szanszkrit: parinámaná).
A páli kánonban megkülönböztetik az érdem három alapját (páli: punnyakirijavatthu). Az Anguttara-nikája Punnyakirijavatthu-szuttában (AN 8.36 vagy A 8.4.6), Buddha a következő három alapot nevezi meg:
A Szangiti-szuttában (DN 33), 38. vers, Száriputta ugyanezt a hármat említi: dána, síla, bhávaná.
A Khuddaka-nikája Itivuttaka (Iti. 1.22) című szuttában, a következők szerepelnek: adakozás (dánassza), önképzés (damassza) és önmegtartóztatás (szannyamasszá). Később, ugyanebben a szuttában a következő hármas szerepel: adás (dána), mentálisan nyugodt élet (szama-csarija) és jó szándékú tudat (mettá-csitta).
A buddhista szerzetesek a tudatosság, a meditáció, kántálás és egyéb szertartások révén tesznek szert érdemekre.
A poszt-kanonikus szövegmagyarázatok hét olyan cselekedetet határoznak meg, amelyeket a világi követők végezhetnek az érdemszerzés érdekében: